Róth (Radnai) József

A településnek híres helye volt az Eisenberger Dávid haszonbérlő által a Flórián téren az 1850-es években épített nagyvendéglő, melyet a 20. sz. első felében a Róth család irányított. Róth Bernát a saját vendéglátós üzletét 1886-ban alapította, majd 1901-ben a nagyvendéglőt szállodával, éttermekkel, kávéházzal, mellékhelyiségeivel együtt a tulajdonos Grósz Benjamin bérbe adta Róthnak, a központi kávéház és sörcsarnok bérlőjének. „Róth élelmes, ügyes szakember, ki a szálloda eddigi jó hírnevét megőrzi, s amennyire tőle telik, csak fokozni fogja. Úgy értesülünk, hogy a bérleményhez tartozó sörházat kiváló gondban fogja részesíteni, s hogy mint eddig, kitűnő kezelésben tartotta saját sörházát, ezután is a legnagyobb buzgalommal fog vendégei megelégedésére törekedni.”

A fia, József, Kisvárdán született 1889. október 17-én, anyja Grünspan Fanny. A békebeli katonakötelezettségének 1910-13 között tett eleget a császári és királyi 65. gyalogezredben. 1911. február 5-én Berger Ignác kisvárdai nyomdász és könyvkereskedő Alice nevű lányát vette el. Az első világháború kitörésekor azonnal bevonult az ezredéhez, és egy ideig mint számvevő altiszt, majd betegszobai- és ezredírnok, később az ezred tiszti étkezdéjének vezetőjeként szolgált a háború végéig. 1918 novemberében törzsőrmesterként szerelt le.

József az apjától tanulta iparát. Róth József 1927-ben így reklámozta az éttermet és sörcsarnokot: „Elsőrangú ételek és italok polgári és úri étterme. Kitűnő magyar konyha. Nagytelepi fajborok árusítása. Dréher poharas sör egyedüli kimérése. Előzékeny kiszolgálás. Esténként elsőrangú cigányzenekar szórakoztatja a közönséget. Hideg és meleg konyha. Reggelik, ebédek, vacsorák. Váci püspöki uradalmi bérpince borai árusítása.”

A családfő és gyermekei 1935-ben Radnaira változtatták a nevüket. István 1929-ben, László 1932-ben még Róth-ként érettségizett a Bessenyei György Gimnáziumban, György 1936-ban már Radnaiként. Az üzem vezetésében rész vett György és László. Istvánt 1940. június 28-án a debreceni Tisza István Tudományegyetemen orvosdoktorrá avatták.

Radnai József az üzlet vezetését 35 éve látja el, írták 1939-ben. Ekkor a szállodának 20 vendégszobája volt, mindegyik folyó vízzel, modern berendezésekkel, a környék igényeinek teljes mértékben megfelelt. 12 állandó alkalmazottat foglalkoztatott.

1944-ben deportálták, a holokauszt áldozatainak névsorában ott olvasható a családfő, a felesége és két fia: László és György neve. István munkaszolgálatosként orosz hadifogságba került szinte a világháború elején, és 1948-ban az utolsó transzporttal jött vissza betegen.

Az egykori nagyvendéglőt 1945 után művelődési házként, később könyvtárként is használták. Egy átalakítás során megroggyant és a hatvanas évek végén lebontották, helyén az ún. Olajos áruház és lakótömbök épültek.

Néző István