József Róth
1889 
1948 
József Róth
1889-1948 
Nom:
József Róth
Surnom du défunt :
Nom de naissance:
Róth (Radnai) József
Date de naissance:
1889. octobre 17.
Ville de naissance:
Kisvárda
Défunt:
1948
Autre citation Autre citation
Enregistrer la citation Enregistrer la citation

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

József Róth frise de vie de

Róth (Radnai) József

A településnek híres helye volt az Eisenberger Dávid haszonbérlő által a Flórián téren az 1850-es években épített nagyvendéglő, melyet a 20. sz. első felében a Róth család irányított. Róth Bernát a saját vendéglátós üzletét 1886-ban alapította, majd 1901-ben a nagyvendéglőt szállodával, éttermekkel, kávéházzal, mellékhelyiségeivel együtt a tulajdonos Grósz Benjamin bérbe adta Róthnak, a központi kávéház és sörcsarnok bérlőjének. „Róth élelmes, ügyes szakember, ki a szálloda eddigi jó hírnevét megőrzi, s amennyire tőle telik, csak fokozni fogja. Úgy értesülünk, hogy a bérleményhez tartozó sörházat kiváló gondban fogja részesíteni, s hogy mint eddig, kitűnő kezelésben tartotta saját sörházát, ezután is a legnagyobb buzgalommal fog vendégei megelégedésére törekedni.”

A fia, József, Kisvárdán született 1889. október 17-én, anyja Grünspan Fanny. A békebeli katonakötelezettségének 1910-13 között tett eleget a császári és királyi 65. gyalogezredben. 1911. február 5-én Berger Ignác kisvárdai nyomdász és könyvkereskedő Alice nevű lányát vette el. Az első világháború kitörésekor azonnal bevonult az ezredéhez, és egy ideig mint számvevő altiszt, majd betegszobai- és ezredírnok, később az ezred tiszti étkezdéjének vezetőjeként szolgált a háború végéig. 1918 novemberében törzsőrmesterként szerelt le.

József az apjától tanulta iparát. Róth József 1927-ben így reklámozta az éttermet és sörcsarnokot: „Elsőrangú ételek és italok polgári és úri étterme. Kitűnő magyar konyha. Nagytelepi fajborok árusítása. Dréher poharas sör egyedüli kimérése. Előzékeny kiszolgálás. Esténként elsőrangú cigányzenekar szórakoztatja a közönséget. Hideg és meleg konyha. Reggelik, ebédek, vacsorák. Váci püspöki uradalmi bérpince borai árusítása.”

A családfő és gyermekei 1935-ben Radnaira változtatták a nevüket. István 1929-ben, László 1932-ben még Róth-ként érettségizett a Bessenyei György Gimnáziumban, György 1936-ban már Radnaiként. Az üzem vezetésében rész vett György és László. Istvánt 1940. június 28-án a debreceni Tisza István Tudományegyetemen orvosdoktorrá avatták.

Radnai József az üzlet vezetését 35 éve látja el, írták 1939-ben. Ekkor a szállodának 20 vendégszobája volt, mindegyik folyó vízzel, modern berendezésekkel, a környék igényeinek teljes mértékben megfelelt. 12 állandó alkalmazottat foglalkoztatott.

1944-ben deportálták, a holokauszt áldozatainak névsorában ott olvasható a családfő, a felesége és két fia: László és György neve. István munkaszolgálatosként orosz hadifogságba került szinte a világháború elején, és 1948-ban az utolsó transzporttal jött vissza betegen.

Az egykori nagyvendéglőt 1945 után művelődési házként, később könyvtárként is használták. Egy átalakítás során megroggyant és a hatvanas évek végén lebontották, helyén az ún. Olajos áruház és lakótömbök épültek.

Néző István