Mátyás István

Mátyás István Magyarbikalon született 1888. augusztus 3-án, apja Mátyás István földbirtokos/földműves, anyja Kupa Erzsébet. A középiskolát és tanítóképzőt (1919-ben) Kolozsváron végezte, majd Ung megye több községében működött. A világháborút a 22. honvéd gyalogezredben tartalékos hadnagy harcolta végig. 1914. augusztus 21-től 1916. november 2-ig az orosz fronton küzdött. Később az olasz frontra vezényelték, és a világháború befejezéséig ott volt az ezredével. Bronz vitézségi érmet, Károly-csapatkeresztet és vas érdemkeresztet szerzett. A román megszállás után Magyarországra költözött. 1921-ben Tiszaszentmártonban kötött házasságot Sipos Máriával Gyermekei: Ibolya és Kató. Pályin és Zsurkon való tanítás után, 1924-től Záhonyban volt az állami elemi iskola tanítója.

Nemcsak gyakorlati pedagógus volt, hanem a pedagógia elméletével is foglalkozott és publikált is a Szabolcsi Tanító c. folyóiratban. 1928-ban a királyi tanfelügyelő elismerő oklevéllel tüntette ki azokat, akik az iskolán kívüli népművelésben az élen jártak, köztük őt is.

1929-ben a megyei tanítóegyesület közgyűlésén Magunkért-egymásért címmel tartott költői hasonlatokban gazdag felolvasást. Az 1930-as években a megyei pedagógiai szemináriumon tartott előadásokat. 1935-ben a VKM a Nyírbogdányi járásban megbízta a tanulmányi felügyelettel iskolafelügyelői minőségben. 1936-ban mint tanító és iskolafelügyelő a vármegyei pedagógia szemináriumon a kézimunkázásról tartott előadást. Még ez év májusában a minisztérium a záhonyi elemi iskolából augusztus elsejei határral áthelyezte a kisvárdai állami elemi iskolához, majd nyáron a Tiszai járásba nevezték ki körzeti iskolafelügyelőnek. A negyvenes évek első felében is tartott szemináriumokat, mint az elemi tanítója és iskolafelügyelő. Önmagát is képezte, 1929-ben részt vett a tantervet ismertető nyíregyházi tanfolyamon.

Kisvárdán leginkább az iparostanonc iskola igazgatójaként végzett tevékenységével vívott ki elismerést, miközben egy ideig még az állami elemi iskola tanítója is volt. Az 1939/40-es tanévben már igazgató, majd innen ment nyugdíjba, 1954-ben adta át a posztját.

Más irányú elfoglaltságait is ismerjük. Aktív szervezője volt a Vörös Keresztnek, ezért 1932-ben a Magyar Ifj. Vörös Kereszt Végrehajtó Bizottsága az Ifjúsági Vörös Kereszt emlékérmet adományozta neki. 1930-ban „négy nemesen érző, magyarságukért lelkesen küzdő férfiúnak”, köztük Mátyás Istvánnak adott a nemzeti munkavédelem megszervezése és fejlesztése érdekében kifejtett munkásságáért kapott kitüntetést. A hazafiasság valóban buzgott benne, 1936-os adat szerint is a Nemzeti Egység Pártja záhonyi kerületének a vezetője. Kisvárdán tagja volt a presbitériumnak is.

Mátyás István 1970. július 31-én hunyt el Kisvárdán, itt helyezték örök nyugalomra.

Néző István