Lifeline
Gallery
Datacard
Quiet words
Grave
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Teichmann Ernő (Ephraim Agmon)
Teichmann Ernő 1922. szeptember 17-én született Kisvárdán, apja Teichmann Mór üveg- és porcelánkereskedő volt, anyja Neuman Piroska. Ekkor a Szent László u. 2. sz. alatt laktak. Az ifjú a helyi izraelita elemi iskola elvégzése után a kisvárdai jesivában tanult tovább.
A Kisvárdán működő munkaszolgálatosok révén ismerkedett meg a baloldali eszmékkel. 1943. október 2-án munkaszolgálatos behívót kapott, de azt nem vette át, hanem még aznap Budapestre ment és csatlakozott a cionista ifjúsági mozgalomhoz. Az ellenállók közül ő működött a legszorosabban együtt a Moszkvától független kommunista Demény Pállal és szervezetével.
A német megszállás Munkácson érte, mivel a várost Pesttől biztonságosabbnak tartotta, másrészt az ottani ellenállási mozgalmat akarta megszervezni. Április 15-én érkezett vissza Budapestre, de rövidesen nagyobb összegű pénzzel és hamisított papírokkal Kisvárdára jött, hogy segítse néhány fiatal gettóból való szöktetését, mivel 8-án már megkezdődött a környékbeli zsidóságnak a kisvárdai gettóba szállítása, a hónap közepén pedig a helybeliek gettózása. A mátészalkai zsidóság esetében is próbált hasonló módon eljárni, de a közösség elhárította a mentakciót.
Az októberi Szálasi-puccs után a budapesti zsidóságot is veszély fenyegette. Teichmann Ernő hol vasutastiszti egyenruhában, Benkő Imre nevére szóló igazolvánnyal, hol Gestapo igazolvánnyal, nyilas karszalaggal járta az utcákat. Csatlakozott azokhoz az egységekhez, akik a lefogott zsidókat kísértek, azoktól „átvették” őket, akik így megmenekültek. Két alkalommal is lebukott, egyszer elmenekült, másodszor őt mentették meg az ellenállók.
A Hasomér Hacair ellenállási mozgalom hamis papírokkal őt delegálta a Pesten működő Nemzetközi Vöröskeresztbe, és ott a gazdasági osztály vezetője lett. Az élete kockáztatásával a gettó lakóinak szállított élelmet. 1944 nyarán lengyel és szlovák zsidók Romániába történő kimenekítését szervezte, a menekülteket hamis papírokkal látta el. A földalatti mozgalomban mintegy 6000 zsidó gyermek élelemmel, gyógyszerrel stb. ellátásban is részt vett.
1946-ban ott volt a cionista ifjúsági nyári táborban, decemberben a bázeli cionista kongresszuson. 1947 januárjában Palesztinába emigrált. Felesége a következő hónapban csatlakozott hozzá, és egy kibucban telepedtek le. A neje később elhunyt, a férj 1966-ban újra nősült és Jeruzsálem Mewasseret Zion nevű külvárosába költözött, kereskedelemmel foglalkozott. Korosabb éveiben gyakran járt Kisvárdán. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársaság Bátorságért Érdemjelét. Teichmann Ernő (Izraelben használt nevén Ephraim Agmon) 2010. március 8-án hunyt el Jeruzsálemben.
Néző István