Lifeline
Gallery
Datacard
Quiet words
Grave
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
1944-ben született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rozsály nagyközségben, kéményseprő dinasztia családban. Korán megismerkedett és beleszeretett ebbe a szakmába, hisz még 16 éves sem volt mikor elkezdett dolgozni a Szabolcs megyei kéményseprőknél. A szakma szeretete élete végéig elkísérte őt. 1999-ben mestere lett ennek a szakmának.
1966-ban megismerkedett élete Szerelmével , Erzsikével, akivel 1967-ben örök hűséget fogadtak egymásnak.
1970-ben Gyálra költöztek nagybátyja buzdítására,aki a budapesti kéményseprőknél dolgozott. Ekkor már édesapja és bátyja is ebben a szakmában tevékenykedett.
1973-ban megszületett első közös gyermekük Mónika, majd 1976-ban Szilvike.
Időközben a kéményseprés mellett másik nagy szenvedélye lett a cserépkályha készítés,amelyből 1984-ben mestervizsgát tett. Mindezek mellett szabadidejében felépítette saját múzeumát, ahol kiállította az éven során összegyűjtött tárgyakat,csempéket,emlékeket.
Élete során több kitüntetésben is részesült, többek között a Sikeres Férfiak Találkozóján is részt vett, Cseh Lászlóval,majd kályhamúzeuma bekerült a Gyáli Értéktárba 2020-ban., de Kuncze Gábor is kitüntette kiemelkedő munkásságáért. Munkásságáról dokumentum filmet is készítettek Panoptikum címmel, amely megtekinthető a https://film.indavideo.hu/video/f_panoptikum_1oldalon.
Az évek során lányai megajándékozták őt 5 gyönyörű unokával( Vanduska,Vivike,Tomika,Biuska,Evike).
Nyugdíjas éveinek minden idejét az unokáinak szentelte, hogy minél több közös élményben legyen részük ( közös nyaralások, kirándulások,mozizások,Fővárosi Nagycirkuszba járás,szánkózások, kenyérsütés).
Szerető család vette őt körül élete végéig.
Kéményseprő és Cserépkályha mester
Családja és a cserépkályha múzeuma