Zsigmond Szőgyény
1775 
1826 
Zsigmond Szőgyény
1775-1826 
Name:
Zsigmond Szőgyény
Nickname:
Birth name:
Szőgyény Zsigmond
Date of birth:
1775. March 27.
Town of birth:
Kisvárda
Deceased:
1826. February 08.

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

Zsigmond Szőgyény [XY]’s life story

Szőgyény Zsigmond

Szőgyény Imre szabolcsi alispán, királyi tanácsos és Krucsay Mária fiaként született 1775. március 27-én, Kisvárdán. A gyermek oktatását az atyai házban (későbbi régi plébánia) kezdték, neveltetése „egyszerű és magyaros vala.” Az ifjú az alsóbb iskoláit Debrecenben a piaristáknál végezte, majd ezt követően Kassán és Pesten folytatta magasabb szinteken. Ez utóbbi helyen jogot tanult.

1796-ban tanulmányaival végezve a fiumei Kormányzószéknél afféle gyakornokként helyezkedett el. Odaadásával, buzgalmával és hivatástudatával felhívta magára a fiumei kormányzó, Pászthory Sándor figyelmét, aki egyre jobban beavatta a saját hivatali munkájába. Pártfogója 1798-ban elhunyt, de Zsigmond karrierje nem tört meg, mert még ebben az esztendőben protocolistaságig emelkedett, a következő évben pedig a tengerparti tartomány alapítványi ügyészének nevezték ki.

1800-ban a napóleoni háborúk korában a magyar nemességet is fegyverbe szólították, így Szőgyény Zsigmond is hazatért, és Szabolcs megye zászlaja alatt a nemesi fölkelő seregnél századosi ranggal hadbíróként szolgált. 1801-ben a király kinevezte Pestre, a közalapítványi igazgatóságnál segéd-ügyésznek. Ez a poszt is középszerűnek volt mondható. Zsigmond igazi karrierje azt követően kezdett felfelé ívelni, miután 1802-ben elvette az elhunyt kormányzó leányát, Pászthory Juliannát.

A friggyel magasabb társadalmi körökbe emelkedett. 1806-ban a Királyi Személyes Jelenlét Helytartóságánál jegyző, 1810-ben a Királyi Táblánál a legfiatalabb bíró lett. 1811-ben az országgyűlésen a latin nyelvű jegyzőkönyv vezetésével őt bízták meg. Az uralkodó 1814-ben udvari tanácsossá nevezte ki. Hét évig vezette a Kamarai Tanácsnál a Só- és Fiskálisi Ügyek Osztályát. 1821-ben a király őt jelölte a királyi személynöki posztra. A személynök egyben az országgyűlés alsó táblájának elnöke is volt. Még ebben a nádor Pest, Pilis és Solt vármegyék főispáni helytartójává nevezte ki. Így aztán Szőgyény a Királyi Táblán az uralkodó, a vármegyében pedig a nádor helytartója lett. Mindkét tisztében teljesített buzgalma elismeréseként az uralkodó 1824-ben a Szent István-rend kiskeresztjével, azaz lovagkeresztjével tüntette ki, így rend vitéze lett. Megemlítendő, hogy amikor Kossuth Lajos ügyvédi oklevelét 1823. szeptember 26-án megkapta, akkor Szőgyény előtt adta képzettségének kitűnő jelét.

A kettős tisztség azonban a terhet is duplán mérte arra, aki mindenben meg akart felelni feladatának, s ez megviselte az egészségét. Az 1825-ös reform-országgyűlésre betegen érkezett, az uralkodót képviselve ő nyitotta meg az ülést. Ő elnökölt a változást hozó gyűlésen, ő képviselte a kormányt a rendeknél. Az ékesszólását Széchenyi Felsőbükki Nagy Pál retorikája fölé helyezte.

December 21-én vért hányt, kérte a tisztségéből való felmentését. Ezt megkapta, a király az ország második alkancellárjának nevezte ki, szolgálataiért pedig a Szent István-rend középkeresztjével jutalmazta, s ezzel belső titkos tanácsosi rangra emelte. A beteg 1826. február 8-án elhunyt. 1827-ben kisvárdai temetőben sírhantja fölé egy kápolnát emeltek, mely ma már nem látható.

Néző István