Móricz Zsigmond Színház
Población:
Nyíregyháza, Magyarország
Direccción:
4400, Nyíregyháza, Bessenyei tér 13
Monumento erigido por…..:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 1894
“Aunque la vida perdió, dejónos harto consuelo, su memoria” Jorge Manrique
Historia del monumento
Móricz Zsigmond Színház
A Móricz Zsigmond Színház
Nyíregyháza, és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye kulturális életének
meghatározó szereplője, hosszú évek óta az egyik legsikeresebb vidéki
kőszínház.
A nyíregyházi színi előadásokról az első helyi
híradások 1831 júniusából származnak, de 1837-től már a pesti lapok is
beszámolnak nyíregyházi színielőadásokról. Mivel nem volt önálló
színházépület, az előadásokat a Nagyvendéglőben vagy a csizmadia színben
tartották. 1869. november 16-án a város tanácsa elhatározta, hogy
állandó színházat létesít. A ma is álló kőépület Alpár Ignác tervei
alapján csak több évtized múlva, 1894. február 6-án, az egykori Széna
piacon nyílt meg.
A társadalmi összefogás első nyomai 1893
januárjától látszottak. Somogyi Gyula, a város első közjegyzője
kezdeményezte a színházépítés ügyét, s az ékszerész Kubassy Gusztávval
felajánlották közösen birtokolt telküket az épület elhelyezésére a
színházalapítók 15 részvénye ellenében. Somogyi Gyula 1893. április 9-én
megnevezte azt a 86 részvényest, akik 154 darab részvényt
jegyeztek. Miután összejött az építkezéshez szükséges felajánlás, és
Alpár Ignác tervei is rendelkezésre álltak, 1893. július 17-én kiadták a
megbízást Vojtovits Bertalan és Barzó Mihály építész vállalkozóknak,
akik egy hét múlva elhelyezték a színház alapkövét. Végül 1894. február
6-án az egykori Széna piacon megnyílt a ma is álló kőépület. Belső
berendezése fából készült, a földszinten 150 ülőhellyel, továbbá
tizenkét földszinti és tíz emeleti páhollyal, erkéllyel és karzattal.
Eredetileg 610 személy befogadására tervezték, kényelmesen csak 450-en
fértek el benne. 1955-től 1960-ig 16 millió forintos költséggel teljesen
felújították az épületet. A befogadóképességét 450-ről 508-ra növelték.
Egy-egy színházi szezon a kezdetektől fogva csupán néhány hetet vagy
hónapot tartott.
1979-ben a megyei vezetés úgy határozott,
önálló társulatot hoz létre, ezért az 1950-es után 1980-ban egy újabb
nagyszabású átalakításra, bővítésre került sor, hogy a színház
folyamatosan ki tudjon szolgálni egy társulatot. 1980 nyarán kinevezték
az igazgatót, Bozóky Istvánt, aki mellett 1980–1982 között Fehér György
volt a színház művészeti vezetője és rendezője. 1981-ben harminchárom
művésszel kötöttek egy évre szóló szerződést és augusztusban megnyílt a
közönségiroda is. 1981. október 17-én nyitották meg az intézmény kapuit,
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művével. Ebben az időszakban
épült meg a színészház és 1984 őszére a – csak 2 évvel később elnevezett
– Krúdy stúdiószínpadnak alkalmas épületrész.
A teátrum
napjainkban öt különböző helyszínen szolgálja a kultúra ügyét: a Móricz
Zsigmond Színházban a Nagyszínpadon (369 fő), a Krúdy Kamaraszínpadon
(100 fő), a Művész Stúdióban (közel 110 fő), 2018. augusztus 18-tól
nyaranta, a megújult, közel 1000 férőhelyes Rózsakert Szabadtéri
Színpadon. 2018 őszétől pedig már a Bencs Villában is történelmi
kávézóval, állandó és időszakos kiállításokkal, irodalmi, beszélgetős,
és zenés estékkel várjuk nézőinket (benti rendezvények esetén 70,
szabadtéri rendezvények esetén körülbelül 100 ülőhellyel).
Móricz Zsigmond Színház
A Móricz Zsigmond Színház
Nyíregyháza, és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye kulturális életének
meghatározó szereplője, hosszú évek óta az egyik legsikeresebb vidéki
kőszínház.
A nyíregyházi színi előadásokról az első helyi
híradások 1831 júniusából származnak, de 1837-től már a pesti lapok is
beszámolnak nyíregyházi színielőadásokról. Mivel nem volt önálló
színházépület, az előadásokat a Nagyvendéglőben vagy a csizmadia színben
tartották. 1869. november 16-án a város tanácsa elhatározta, hogy
állandó színházat létesít. A ma is álló kőépület Alpár Ignác tervei
alapján csak több évtized múlva, 1894. február 6-án, az egykori Széna
piacon nyílt meg.
A társadalmi összefogás első nyomai 1893
januárjától látszottak. Somogyi Gyula, a város első közjegyzője
kezdeményezte a színházépítés ügyét, s az ékszerész Kubassy Gusztávval
felajánlották közösen birtokolt telküket az épület elhelyezésére a
színházalapítók 15 részvénye ellenében. Somogyi Gyula 1893. április 9-én
megnevezte azt a 86 részvényest, akik 154 darab részvényt
jegyeztek. Miután összejött az építkezéshez szükséges felajánlás, és
Alpár Ignác tervei is rendelkezésre álltak, 1893. július 17-én kiadták a
megbízást Vojtovits Bertalan és Barzó Mihály építész vállalkozóknak,
akik egy hét múlva elhelyezték a színház alapkövét. Végül 1894. február
6-án az egykori Széna piacon megnyílt a ma is álló kőépület. Belső
berendezése fából készült, a földszinten 150 ülőhellyel, továbbá
tizenkét földszinti és tíz emeleti páhollyal, erkéllyel és karzattal.
Eredetileg 610 személy befogadására tervezték, kényelmesen csak 450-en
fértek el benne. 1955-től 1960-ig 16 millió forintos költséggel teljesen
felújították az épületet. A befogadóképességét 450-ről 508-ra növelték.
Egy-egy színházi szezon a kezdetektől fogva csupán néhány hetet vagy
hónapot tartott.
1979-ben a megyei vezetés úgy határozott,
önálló társulatot hoz létre, ezért az 1950-es után 1980-ban egy újabb
nagyszabású átalakításra, bővítésre került sor, hogy a színház
folyamatosan ki tudjon szolgálni egy társulatot. 1980 nyarán kinevezték
az igazgatót, Bozóky Istvánt, aki mellett 1980–1982 között Fehér György
volt a színház művészeti vezetője és rendezője. 1981-ben harminchárom
művésszel kötöttek egy évre szóló szerződést és augusztusban megnyílt a
közönségiroda is. 1981. október 17-én nyitották meg az intézmény kapuit,
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művével. Ebben az időszakban
épült meg a színészház és 1984 őszére a – csak 2 évvel később elnevezett
– Krúdy stúdiószínpadnak alkalmas épületrész.
A teátrum
napjainkban öt különböző helyszínen szolgálja a kultúra ügyét: a Móricz
Zsigmond Színházban a Nagyszínpadon (369 fő), a Krúdy Kamaraszínpadon
(100 fő), a Művész Stúdióban (közel 110 fő), 2018. augusztus 18-tól
nyaranta, a megújult, közel 1000 férőhelyes Rózsakert Szabadtéri
Színpadon. 2018 őszétől pedig már a Bencs Villában is történelmi
kávézóval, állandó és időszakos kiállításokkal, irodalmi, beszélgetős,
és zenés estékkel várjuk nézőinket (benti rendezvények esetén 70,
szabadtéri rendezvények esetén körülbelül 100 ülőhellyel). Recordamos a
Ignác József Alpár
(1855-1928)
Velas encendidas (0)
Velas apagadas (0)