Életvonal
Galéria
Adatlap
Csendes szavak
Sírhely
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Makay László
Makay László 1914. november 28-án született Kassán, ahol apja, Makay Kálmán a javítóintézet lelkésze volt. Anyja Hegedűs Irma. Alsóvadászon az elemi iskoláját, a hajdúböszörményi Bocskai Gimnáziumban a középiskolát végezte, majd a debreceni egyetemen szerzett történelem-földrajz szakos diplomát és lelkészi oklevelet. Pedagógusi pályáját 1937-ben Nyíregyházán, a Református Tanítóképzőben kezdte. 1942-ben megnősült, felesége Mátyás Ibolya. 1948-ban családostól Kisvárdára került az Állami Tanítóképzőbe. Amikor az iskola leánygimnáziummá alakult, továbbra is alkalmazták, ám 1959-ben, mint megbízhatatlant, büntetésből a helyi 3. sz. általános iskolába helyezték. 1960-ban engedélyezték a visszatérését. A Bessenyei György Gimnáziumba került, s ott is maradt 1975-ig. Ő tette le a Vármúzeum alapját azáltal, hogy 1953-ban megmentette és a leánygimnáziumba vitette a város középkori kőemlékeit. 1965-től másodállásban az általa megszervezett Vármúzeum tiszteletdíjas vezetője, 1975-ben főállású igazgató lett, és 1979-es nyugdíjazásáig az is maradt. A Rétközi Múzeumban 1986-től 1994-ig tudományos munkatársként szolgálta a közösséget.
A közművelődésbe már Nyíregyházán bekapcsolódott, mivel részt vett a Bessenyei Kör táj- és népkutató szakosztályának munkájában. A szabadművelődési felügyelőség Bessenyei György Képzőművészeti Népfőiskoláján az 1946/47-es tanévben heti egy órában néprajzi előadássorozatot tartott. Kisvárdán az első között kapcsolódott be a TIT munkájába, s ennek keretében számtalan előadását élvezhették. A történelem mellett érdekelte a néprajz, a mitológia, a régészet, a képzőművészet. Több alkotóval került kapcsolatba, majd jó barátságba, akiknek aztán kiállításokat szervezett a múzeumban és a művelődési központban, melyeknek megnyitását és a kiállítási kalauzok összeállítását is ő végezte el.
Publikációiból a legfontosabbakat említjük. 1954-jelent a Kisvárda története 1703-ig című írása, 1965-ben a Szabolcs-Szatmári Szemle adott teret az Emlékezés Kiss Lajosra című művének. 1967-ben Kisvárda címmel a Régészeti Füzetekben publikálta a Németh Péterrel közösen írt munkáját. 1973-74-ben a Kelet-Magyarország folytatásokban közölte Ékességünk a vár címet viselő művét. 1983-ban látott napvilágot a Kisvárda kapitalista fejlődése címet viselő dolgozata. 1994-ben némi átdolgozással ismét megjelent az 1948-ban írt Fehérló fia c. mese-elemzése.
1987-ben Kisvárda Városáért kitüntetésben részesült, 1994-ben a megyei közgyűléstől Művelődésért Díjat kapott. Makay László 1998. július 26-án távozott szerettei és barátai köréből. Domborműves emléktábláját 2010. október 8-án avatták fel a Rétközi Múzeumban. Nevét a helyi történelmi verseny is őrzi.
Néző István