Várdai Ferenc

Várdai Miklós főispán és Drágffy Fruzsina házasságából származott az a Ferenc, aki 1460-ban születhetett. A budai királyi udvarban II. Ulászló főlovászmestere volt, kiváló lóidomító és bátor harcos hírében állt. A király 1495-ben a fehérvári őrkanonokságot, és az ezzel járó jövedelmeket neki adományozta. 1500-körül a páduai egyetemen volt, majd a bolognai egyetemen is tanult. 1504. április végén érkezett Rómába, talán a Collegio degli Artisti tagja lehetett. 1505 májusában már kanonoki székhelyén, Székesfehérváron találjuk.

1507-től 1509-ig a kancellárián királyi titkárként tevékenykedett. 1508-ban az udvarral Pozsonyba távozott, majd a királyt követte Nagyszombatra és Prágába. 1508-1509-ben háji prépost, 1509. április 10-én királyi kincstárnok lett, s akkor már választott váci püspök is volt. Ő azonban a jövedelmezőbb erdélyi püspöki cím megszerzésére törekedett. Hivatalosan 1513 júliusában került az erdélyi egyházmegye élére, a pápai megerősítésre 1515. augusztus 13-án kerített sort X. Leó pápa, a felszentelése 1517-ben történt. Várdai működésének terepe Budáról Erdélybe helyeződött, s rá hárult a munkácsi királyi vár mellett a családi birtokok vezetése is. 1520-ban megunva testvéreinek a követeléseit, felosztotta a Várdai-uradalmat.

II. Ulászló halála után szakított udvari politikájával és a nemzeti párt, vagyis Szapolyai oldalára állt. A püspök tevékenységéből leginkább a Dózsa-féle parasztháború leverésében vitt szerepét szokás kiemelni. X. Leó 1513. szeptember 3-án rendelte el a keresztes hadjáratot. Bakócz az egyes egyházmegyékbe helynököket nevezett ki, köztük Ferencet, 1514. április 25-én. A mozgalomból nem törökellenes hadjárat fejlődött ki, hanem a parasztfelkelés. Várdai egyházi méltóságként és földesúrként is fellépett a felkelők ellen. Szerepét a püspök pártfogoltja, Taurinus is megverselte, sőt a püspök sírfeliratán is megörökítették. A török terjeszkedés veszélyét felismerte a főpap, ezért 1516-ban egy familiárisát küldte János nevű testvéréhez, hogy az előbbinek a vezetésével hozzákezdjenek a kisvárdai vár javításához, erősítéséhez. 1521-ben utasította Jánost, hogy a vár építését fából gyorsan fejezzék be, mert ezzel elejét vehetik annak, hogy esetleg azt elfoglalják.

A püspöki székhelyén, Gyulafehérváron humanista központot hozott létre, itáliai tudósokkal is tartott kapcsolatot. Várdai maga is szerette a tudományt, a művészeteket. A 101 kötetes könyvtárát a testvérének, Ambrusnak adományozta. Olasz eredetű kegytárgyak, festmények, ötvösmunkák, kárpitok, díszes kéziratok halmozódtak fel nála. Reneszánsz lépcsőfeljárót emeltetett a gyulafehérvári székesegyházban, az ő idejéből ered az északi mellékszentély falfestmény sorozata is. Ő építtette a román és reneszánsz jegyeket magán viselő Szent Anna-kápolnát is.

A püspök 1524. október 25-én végrendeletet készített, testamentumában meghagyta, hogy a halála után a székesegyházba temessék, majd a Szent Anna-kápolna elkészülte után oda vigyék át. Várdai Ferenc október végén, Gyulafehérváron hunyt el. Síremléke ma már nincs meg.

Néző István