Várdai Ferenc
1460 
1524 
Várdai Ferenc
1460-1524 
Név:
Várdai Ferenc
Becenév:
Születési név:
Várdai Ferenc
Születési idő:
1460
Születési település:
Budapest
Elhunyt:
1524
Másik idézet Másik idézet
Idézet mentése Idézet mentése

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

Várdai Ferenc élettörténete

Várdai Ferenc

Várdai Miklós főispán és Drágffy Fruzsina házasságából származott az a Ferenc, aki 1460-ban születhetett. A budai királyi udvarban II. Ulászló főlovászmestere volt, kiváló lóidomító és bátor harcos hírében állt. A király 1495-ben a fehérvári őrkanonokságot, és az ezzel járó jövedelmeket neki adományozta. 1500-körül a páduai egyetemen volt, majd a bolognai egyetemen is tanult. 1504. április végén érkezett Rómába, talán a Collegio degli Artisti tagja lehetett. 1505 májusában már kanonoki székhelyén, Székesfehérváron találjuk.

1507-től 1509-ig a kancellárián királyi titkárként tevékenykedett. 1508-ban az udvarral Pozsonyba távozott, majd a királyt követte Nagyszombatra és Prágába. 1508-1509-ben háji prépost, 1509. április 10-én királyi kincstárnok lett, s akkor már választott váci püspök is volt. Ő azonban a jövedelmezőbb erdélyi püspöki cím megszerzésére törekedett. Hivatalosan 1513 júliusában került az erdélyi egyházmegye élére, a pápai megerősítésre 1515. augusztus 13-án kerített sort X. Leó pápa, a felszentelése 1517-ben történt. Várdai működésének terepe Budáról Erdélybe helyeződött, s rá hárult a munkácsi királyi vár mellett a családi birtokok vezetése is. 1520-ban megunva testvéreinek a követeléseit, felosztotta a Várdai-uradalmat.

II. Ulászló halála után szakított udvari politikájával és a nemzeti párt, vagyis Szapolyai oldalára állt. A püspök tevékenységéből leginkább a Dózsa-féle parasztháború leverésében vitt szerepét szokás kiemelni. X. Leó 1513. szeptember 3-án rendelte el a keresztes hadjáratot. Bakócz az egyes egyházmegyékbe helynököket nevezett ki, köztük Ferencet, 1514. április 25-én. A mozgalomból nem törökellenes hadjárat fejlődött ki, hanem a parasztfelkelés. Várdai egyházi méltóságként és földesúrként is fellépett a felkelők ellen. Szerepét a püspök pártfogoltja, Taurinus is megverselte, sőt a püspök sírfeliratán is megörökítették. A török terjeszkedés veszélyét felismerte a főpap, ezért 1516-ban egy familiárisát küldte János nevű testvéréhez, hogy az előbbinek a vezetésével hozzákezdjenek a kisvárdai vár javításához, erősítéséhez. 1521-ben utasította Jánost, hogy a vár építését fából gyorsan fejezzék be, mert ezzel elejét vehetik annak, hogy esetleg azt elfoglalják.

A püspöki székhelyén, Gyulafehérváron humanista központot hozott létre, itáliai tudósokkal is tartott kapcsolatot. Várdai maga is szerette a tudományt, a művészeteket. A 101 kötetes könyvtárát a testvérének, Ambrusnak adományozta. Olasz eredetű kegytárgyak, festmények, ötvösmunkák, kárpitok, díszes kéziratok halmozódtak fel nála. Reneszánsz lépcsőfeljárót emeltetett a gyulafehérvári székesegyházban, az ő idejéből ered az északi mellékszentély falfestmény sorozata is. Ő építtette a román és reneszánsz jegyeket magán viselő Szent Anna-kápolnát is.

A püspök 1524. október 25-én végrendeletet készített, testamentumában meghagyta, hogy a halála után a székesegyházba temessék, majd a Szent Anna-kápolna elkészülte után oda vigyék át. Várdai Ferenc október végén, Gyulafehérváron hunyt el. Síremléke ma már nincs meg.

Néző István