Mihály Várkonyi
1891 
1976 
Mihály Várkonyi
1891-1976 
Name:
Mihály Várkonyi
Spitzname:
Geburtsname:
Weisz Mihály
Geburtsdatum:
1891. März 31.
Siedlung der Geburt:
Kisvárda
Verstorben:
1976. Juni 16.
Ein anderes Zitat Ein anderes Zitat
Speichern des Zitats Speichern des Zitats

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

Mihály Várkonyi Lebensgeschichte

Várkonyi Mihály

Várkonyi (1911-ig Weisz) Mihály 1891. március 31-én jött a világra Kisvárdán. Apja Weisz Herman, anyja Grósz Regina. Szülőhelyén járt elemi- és polgári iskolába. Ez utóbbiban fedezte fel a versmondás örömét, a pódium csodáját. 1905-től a kassai kereskedelmi akadémián tanult, majd egy év múlva Budapestre ment, ahol a megkezdett tanulmányait befejezte. Apja a biztosítói pályára adta, de ő a színpadra vágyott.

1910-ben beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, ahol 1912-ben szerzett oklevelet, de már közben Kolozsvárra szerződött a Nemzeti Színházhoz. Első szerepét 1911-ben kapta, majd az évek alatt egyre-másra jöttek a klasszikus darabok Szophoklésztől Shakespeare-ig, és a kisvárdai ifjú főszerepeket kapott. Tehetsége révén 1918-ban a budapesti Nemzeti Színházba került, de Várkonyit nem a színpad, hanem a film tette világhírűvé.

Filmszínészi karrierje szintén Kolozsvárott kezdődött a Sárga csikó (1913) című filmmel. Várkonyi ezzel a nemzetközi sztárok közé emelkedett, a következő hét esztendő alatt több mint harminc filmben kapott főszerepet. Dolgozott Kertész Mihállyal és Korda Sándorral is.

1920-ban elhagyta az országot, Bécsbe, később Németországba ment. Vezető szerepeket bíztak rá, világhírű partnerekkel játszott, majd Cecil B. DeMille leszerződtette a Paramounthoz. Ő lett az Amerikában szereplő első magyar filmszínész. Ettől kezdve Victor Varconi néven ismerte őt a mozirajongó közönség. Amerikában is sikert aratott (pl.: A volgai hajós, a Trafalgari oroszlán, Királyok királya). Közben elfogadott egy olasz felkérést, ez volt a Pompei utolsó napjai, az akkori idők legnagyobb filmje. Ezt követően visszatért Németországba és Ausztriába. 1930-ban Hollywoodba szerződött két nagy „beszélőfilmre”. A Captain Thundert (1930) az első Zorro-típusú filmek egyikének nevezhetjük. A film megalapozta Várkonyi hangosfilm-karrierjét is. A hangosfilm idején közel ötven filmben tűnt fel. Szerelmes és hősfigurákat, továbbá jellemfigurákat is megformált, a magyaroknak legismertebb az Akiért a harang szól (1943), amelyben egy spanyol megfigyelőt alakított. A némafilm idején játszott főszerepeit, sztárhelyzetét azonban nem érte el. 1933-ban elszerződött Londonba, innen Spanyolországba ment, 1934 visszatér Londonba, majd ismét az USA következett. Az 1950-es évektől többnyire televíziós sorozatokban lépett fel, a CBC számos rádióprodukciójában is hallhatták őt, sőt mint színészpedagógus is tevékenykedett.

1959-ben állt utoljára a kamerák előtt az Atom-tengeralattjáró című akciófilm felvételeinél. Élete folyamán mintegy százharminc játékfilmben kapott lehetőséget. Visszavonulva az emlékiratait írta. Ez 1976-ban jelent meg It’s not enough to be hungarian (Nem elég magyarnak lenni) címmel. Várkonyi Mihály 1976. június 16-án úgy hunyt el a kaliforniai Santa Barbarában.

Néző István