Ödön Lukács
1843 
1896 
Ödön Lukács
1843-1896 
Name:
Ödön Lukács
Spitzname:
Geburtsname:
Lukács Ödön
Geburtsdatum:
1843. August 15.
Siedlung der Geburt:
Szamossályi
Verstorben:
1896. März 31.
Ein anderes Zitat Ein anderes Zitat
Speichern des Zitats Speichern des Zitats

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

Ödön Lukács Lebensgeschichte
Lukács Ödön 

( Sályi (Szatmár megye), 1843. augusztus 15. – Nyíregyháza, 1896. március 1.)református esperes-lelkész, megyebizottsági tag, író, költő, lapszerkesztő.

Lukács István lelkész és Csonka Zsófia fia. 1851-ben Sárospatakon járt gimnáziumba; 1860-ban teológiát hallgatott és pályanyertes műveivel feltűnt. 1864-ben az iskolai széknek jegyzője, 1865-ben a II. gimnáziumi osztály vezetője volt. Az 1866-67. iskolai évben a gimnáziumra előkészítő osztályokat vezette. 1867-ben a főiskola seniora lett. Szándéka volt külföldre menni, de közbejött betegsége miatt ezen szándéka nem teljesülhetett. 1869 júliusában az első segédlelkészi vizsgát tette le és a zsurki református egyházba rendeltetett segédlelkésznek. 1870 februárjában a nyíregyházi református egyház választotta meg rendes lelkészének, 1880 júniusában pedig a felső-szabolcsi egyházkerület esperese lett. Sikerült neki egyházában templomot építtetni, új iskolai helyiséget szerezni. 1872-ben egyházmegyéjében aljegyző, 1875-ben tanácsbíró, 1879-ben főjegyző, 1880-ban pedig esperes lett. Egyházkerülete képviselője volt az 1882. évi debreceni és az 1891-93. évi budapesti zsinaton. A tiszántúli egyházkerületi egyházi értekezlet 1894-ben megalakulása után, őt választotta elnökévé.

A költői történelmi és teológiai irodalom terén munkálkodott; dolgozatai a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, a Sárospataki Lapokban, a Debreczeni Lapban, a Beregben és a Szabolcsban (1873-74. Egy család története, regényes korrajz) jelentek meg; költeményei a Sárospataki Emlékkönyvben (1866.), a Vasárnapi Újságban (1868-1869., 1871., 1879.) és a Nefelejtsben.