Jósa András Dr.
1834 
1918 
Jósa András Dr.
1834-1918 
Name:
Jósa András Dr.
Spitzname:
Geburtsname:
Jósa András
Geburtsdatum:
1834. November 30.
Siedlung der Geburt:
Nagyvárad
Verstorben:
1918. September 30.
Ein anderes Zitat Ein anderes Zitat
Speichern des Zitats Speichern des Zitats

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

Jósa András Dr. Lebensgeschichte
Jósa András (1834-1918)
1834. november 30-án született Nagyváradon. Édesapja Jósa Péter nagyváradi főispán, édesanyja Horváth Karolina volt. 1844 és 1852 között Pesten, Pozsonyban, Nagyváradon, Kassán és Bécsben járt gimnáziumba. 14 éves korában nemzetőrnek jelentkezett, s a szabadságharc időszakában század dobosként szolgált. Érettségi után előbb jogot kezdett tanulni, majd azt félbeszakítva 1853-ban beiratkozott a magyaróvári Gazdasági Akadémiára. Ezt elvégezve, gróf Széchenyi István nagycenki, majd egy ideig édesapja nagyszántói birtokán tevékenykedett. A gazdálkodás nem kötötte le: szívesebben olvasott, s inkább a gyalu- és esztergapad kötötte le idejét.
Az ügyes, állandóan fúró-faragó, tevékenykedő Jósa a sok esztergályozás miatt tályogot kapott, a hosszas betegeskedés, szenvedés után elhatározta, hogy orvos lesz. Példaképe nagyapja, Jósa István volt, aki Szabolcs vármegye jó hírnevű főorvosaként szerzett hírnevet.
Jósa András 1860-ban beiratkozott a bécsi egyetem orvosi fakultására, ahol 1864-ben szerzett orvosdoktori oklevelet. Az orvosi egyetem elvégzése után először a döblingi elmegyógyintézetben, majd Skoda-nál a belgyógyászaton gyarapította tudását. Skoda Erzsébet királynéhoz is beajánlotta orvosi kísérőnek, de Jósa nem vállalta, Nagykállóban telepedett le ahol kórházi-, majd 1884-ben Nyíregyházán Szabolcs vármegyei főorvos lett. 1865-ben munkája mellett a sebészi oklevelet is megszerezte.
A megye első régészeti ásatásán, a geszterédi feltárásokon felbuzdulva 1868. december 1-jén báró Vécsey József főispán támogatásával megalapította a Szabolcsvármegyei Múzeumot. Kora színvonalát messze túlszárnyaló régészeti tevékenységének köszönhetően ő készített elsőként hazánkban ásatásokon sírrajzokat a ma már nevét viselő nyíregyházi múzeum máig az ország egyik leggazdagabb régészeti gyűjteményének őrzője. Tudományos kutatásait több, mint 300 régészeti és múzeumi vonatkozású tanulmány, hírlapi cikk bizonyítja. De írt a meteoritokról, a Nyírség geológiájáról, s ki tudná mindazt csak felsorolni is, amivel foglalkozott.
Tevékeny élete 1918. szeptember 6-án szakadt meg, földi maradványait a nyíregyházi Morgó temetőben helyezték örök nyugalomra. Szeretett városában ma a múzeumon kívül a Megyei Kórház és egy modern városrész is az ő nevét viseli.