Római Katolikus Templom
Település:
Nyíregyháza, Maďarsko
Cím:
4400, Nyíregyháza, Kossuth tér 4
Állította:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 1904
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Juhász Gyula
Juhász Gyula
Az emlékmű története
Római Katolikus Templom
A római katolikus templom
Nyíregyháza egyik legismertebb épülete, ami – a város szívében –a
főtéren található. A templom külső képe – gazdag tagoltságával,
támpilléreivel, dekoratív elemeivel lebilincselő látványt nyújt. Kettős
tornyával, tiszta stílusával és szerkezeti tökéletességével a hazai
egyházi építészet kiemelkedő alkotása, melyet 1904. augusztus 20-án
szenteltek fel. Szükség volt az 1814-re felépült régi templom
elbontására, hiszen a 19-20. század fordulóján a római katolikusok száma
már megközelítette a 6000 főt és a 900 főre méretezett templom szűknek
bizonyult a hívek befogadására. Új templomot sürgetett az a
városrendezési szempont is, hogy a régi templom elbontásával
felszabadulna a város főtere, a kereskedelem központja. A közelgő
aranymiséjére készülő Samassa József egri érsek is egy új templom
építését szorgalmazta. Így született meg 1901-ben a várossal a
megegyezés: a régi templom telkéért cserébe más helyet biztosít a
felépítendő új számára, amelyhez a költségeket az érsek biztosítja. Az
alapkövét 1902. július 23-án tették le a Nagy Virgil és Kommer József
budapesti mérnökök tervei alapján épülő templomnak. 1902 novemberére már
felhúzták a falakat és félik álltak a tornyok is, 1903. május 3-án a
jobboldali toronyra pedig felhelyezték a keresztet. 1903-ban Sowinszki
József világhírű órásmester készítette és építette be a két toronyba az
óraszerkezetet. Samassa József 1904. augusztus 19-én érkezett a városba,
hogy részt vegyen felszentelési ünnepségen. A templom tornyai a második
világháborúban megsérültek, ezért azokat
1948 tavaszán bádogosok állították helyre.
A Magyarok Nagyasszonya-templom 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza.
A Kossuth téren, szabadon álló, háromhajós, keresztházas, sokszögű szentélyzáródású templom.
Szentélye
délkeleti, északnyugaton két 43,6 m magas torony által közrefogott
homlokzat. A templom cserépfedésű. A templom faragott kő alapon álló
téglaépület. A különböző színű téglák adják a díszítőelemek egy részét.
A
tornyok által közrefogott homlokzat középtengelyében oromzatos,
bélletes kapu, melynek félköríves timpanonjában kőből faragott dombormű:
Szűz Mária a gyermek Jézussal, Szent József és Keresztelő Szent János
társaságában, amint előtte hódolnak Szent István és Szent László magyar
királyok.
A homlokzatot oromzat zárja,
mezejében hármas neoromán ablakcsoport, tetején kőkereszt. A
toronytestek alsó szintjein mélyített falmezőben résablakok, emeleten
nagyméretű félköríves ikerablakok, a szinteket övpárkány választja el
egymástól. Felső szinten óra található.
Római Katolikus Templom
A római katolikus templom
Nyíregyháza egyik legismertebb épülete, ami – a város szívében –a
főtéren található. A templom külső képe – gazdag tagoltságával,
támpilléreivel, dekoratív elemeivel lebilincselő látványt nyújt. Kettős
tornyával, tiszta stílusával és szerkezeti tökéletességével a hazai
egyházi építészet kiemelkedő alkotása, melyet 1904. augusztus 20-án
szenteltek fel. Szükség volt az 1814-re felépült régi templom
elbontására, hiszen a 19-20. század fordulóján a római katolikusok száma
már megközelítette a 6000 főt és a 900 főre méretezett templom szűknek
bizonyult a hívek befogadására. Új templomot sürgetett az a
városrendezési szempont is, hogy a régi templom elbontásával
felszabadulna a város főtere, a kereskedelem központja. A közelgő
aranymiséjére készülő Samassa József egri érsek is egy új templom
építését szorgalmazta. Így született meg 1901-ben a várossal a
megegyezés: a régi templom telkéért cserébe más helyet biztosít a
felépítendő új számára, amelyhez a költségeket az érsek biztosítja. Az
alapkövét 1902. július 23-án tették le a Nagy Virgil és Kommer József
budapesti mérnökök tervei alapján épülő templomnak. 1902 novemberére már
felhúzták a falakat és félik álltak a tornyok is, 1903. május 3-án a
jobboldali toronyra pedig felhelyezték a keresztet. 1903-ban Sowinszki
József világhírű órásmester készítette és építette be a két toronyba az
óraszerkezetet. Samassa József 1904. augusztus 19-én érkezett a városba,
hogy részt vegyen felszentelési ünnepségen. A templom tornyai a második
világháborúban megsérültek, ezért azokat
1948 tavaszán bádogosok állították helyre.
A Magyarok Nagyasszonya-templom 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza.
A Kossuth téren, szabadon álló, háromhajós, keresztházas, sokszögű szentélyzáródású templom.
Szentélye
délkeleti, északnyugaton két 43,6 m magas torony által közrefogott
homlokzat. A templom cserépfedésű. A templom faragott kő alapon álló
téglaépület. A különböző színű téglák adják a díszítőelemek egy részét.
A
tornyok által közrefogott homlokzat középtengelyében oromzatos,
bélletes kapu, melynek félköríves timpanonjában kőből faragott dombormű:
Szűz Mária a gyermek Jézussal, Szent József és Keresztelő Szent János
társaságában, amint előtte hódolnak Szent István és Szent László magyar
királyok.
A homlokzatot oromzat zárja,
mezejében hármas neoromán ablakcsoport, tetején kőkereszt. A
toronytestek alsó szintjein mélyített falmezőben résablakok, emeleten
nagyméretű félköríves ikerablakok, a szinteket övpárkány választja el
egymástól. Felső szinten óra található.
Akikre emlékezünk
József Kommer
(1862-1935)
Virgil Nagy
(1859-1921)
József Samassa
(1828-1912)
Égő gyertyák (0)
Kialudt gyertyák (0)