Római Katolikus Templom

A római katolikus templom Nyíregyháza egyik legismertebb épülete, ami – a város szívében –a főtéren található. A templom külső képe – gazdag tagoltságával, támpilléreivel, dekoratív elemeivel lebilincselő látványt nyújt. Kettős tornyával, tiszta stílusával és szerkezeti tökéletességével a hazai egyházi építészet kiemelkedő alkotása, melyet 1904. augusztus 20-án szenteltek fel. Szükség volt az 1814-re felépült régi templom elbontására, hiszen a 19-20. század fordulóján a római katolikusok száma már megközelítette a 6000 főt és a 900 főre méretezett templom szűknek bizonyult a hívek befogadására. Új templomot sürgetett az a városrendezési szempont is, hogy a régi templom elbontásával felszabadulna a város főtere, a kereskedelem központja. A közelgő aranymiséjére készülő Samassa József egri érsek is egy új templom építését szorgalmazta. Így született meg 1901-ben a várossal a megegyezés: a régi templom telkéért cserébe más helyet biztosít a felépítendő új számára, amelyhez a költségeket az érsek biztosítja. Az alapkövét 1902. július 23-án tették le a Nagy Virgil és Kommer József budapesti mérnökök tervei alapján épülő templomnak. 1902 novemberére már felhúzták a falakat és félik álltak a tornyok is, 1903. május 3-án a jobboldali toronyra pedig felhelyezték a keresztet. 1903-ban Sowinszki József világhírű órásmester készítette és építette be a két toronyba az óraszerkezetet. Samassa József 1904. augusztus 19-én érkezett a városba, hogy részt vegyen felszentelési ünnepségen. A templom tornyai a második világháborúban megsérültek, ezért azokat 1948 tavaszán bádogosok állították helyre.

A Magyarok Nagyasszonya-templom 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza. 

A Kossuth téren, szabadon álló, háromhajós, keresztházas, sokszögű szentélyzáródású templom. 

Szentélye délkeleti, északnyugaton két 43,6 m magas torony által közrefogott homlokzat. A templom cserépfedésű. A templom faragott kő alapon álló téglaépület. A különböző színű téglák adják a díszítőelemek egy részét.

A tornyok által közrefogott homlokzat középtengelyében oromzatos, bélletes kapu, melynek félköríves timpanonjában kőből faragott dombormű: Szűz Mária a gyermek Jézussal, Szent József és Keresztelő Szent János társaságában, amint előtte hódolnak Szent István és Szent László magyar királyok.

A homlokzatot oromzat zárja, mezejében hármas neoromán ablakcsoport, tetején kőkereszt. A toronytestek alsó szintjein mélyített falmezőben résablakok, emeleten nagyméretű félköríves ikerablakok, a szinteket övpárkány választja el egymástól. Felső szinten óra található.