Móricz Zsigmond Színház
Település:
Nyíregyháza, Mađarska
Cím:
4400, Nyíregyháza, Bessenyei tér 13
Állította:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 1894
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Juhász Gyula
Juhász Gyula
Az emlékmű története
Móricz Zsigmond Színház
A Móricz Zsigmond Színház
Nyíregyháza, és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye kulturális életének
meghatározó szereplője, hosszú évek óta az egyik legsikeresebb vidéki
kőszínház.
A nyíregyházi színi előadásokról az első helyi
híradások 1831 júniusából származnak, de 1837-től már a pesti lapok is
beszámolnak nyíregyházi színielőadásokról. Mivel nem volt önálló
színházépület, az előadásokat a Nagyvendéglőben vagy a csizmadia színben
tartották. 1869. november 16-án a város tanácsa elhatározta, hogy
állandó színházat létesít. A ma is álló kőépület Alpár Ignác tervei
alapján csak több évtized múlva, 1894. február 6-án, az egykori Széna
piacon nyílt meg.
A társadalmi összefogás első nyomai 1893
januárjától látszottak. Somogyi Gyula, a város első közjegyzője
kezdeményezte a színházépítés ügyét, s az ékszerész Kubassy Gusztávval
felajánlották közösen birtokolt telküket az épület elhelyezésére a
színházalapítók 15 részvénye ellenében. Somogyi Gyula 1893. április 9-én
megnevezte azt a 86 részvényest, akik 154 darab részvényt
jegyeztek. Miután összejött az építkezéshez szükséges felajánlás, és
Alpár Ignác tervei is rendelkezésre álltak, 1893. július 17-én kiadták a
megbízást Vojtovits Bertalan és Barzó Mihály építész vállalkozóknak,
akik egy hét múlva elhelyezték a színház alapkövét. Végül 1894. február
6-án az egykori Széna piacon megnyílt a ma is álló kőépület. Belső
berendezése fából készült, a földszinten 150 ülőhellyel, továbbá
tizenkét földszinti és tíz emeleti páhollyal, erkéllyel és karzattal.
Eredetileg 610 személy befogadására tervezték, kényelmesen csak 450-en
fértek el benne. 1955-től 1960-ig 16 millió forintos költséggel teljesen
felújították az épületet. A befogadóképességét 450-ről 508-ra növelték.
Egy-egy színházi szezon a kezdetektől fogva csupán néhány hetet vagy
hónapot tartott.
1979-ben a megyei vezetés úgy határozott,
önálló társulatot hoz létre, ezért az 1950-es után 1980-ban egy újabb
nagyszabású átalakításra, bővítésre került sor, hogy a színház
folyamatosan ki tudjon szolgálni egy társulatot. 1980 nyarán kinevezték
az igazgatót, Bozóky Istvánt, aki mellett 1980–1982 között Fehér György
volt a színház művészeti vezetője és rendezője. 1981-ben harminchárom
művésszel kötöttek egy évre szóló szerződést és augusztusban megnyílt a
közönségiroda is. 1981. október 17-én nyitották meg az intézmény kapuit,
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művével. Ebben az időszakban
épült meg a színészház és 1984 őszére a – csak 2 évvel később elnevezett
– Krúdy stúdiószínpadnak alkalmas épületrész.
A teátrum
napjainkban öt különböző helyszínen szolgálja a kultúra ügyét: a Móricz
Zsigmond Színházban a Nagyszínpadon (369 fő), a Krúdy Kamaraszínpadon
(100 fő), a Művész Stúdióban (közel 110 fő), 2018. augusztus 18-tól
nyaranta, a megújult, közel 1000 férőhelyes Rózsakert Szabadtéri
Színpadon. 2018 őszétől pedig már a Bencs Villában is történelmi
kávézóval, állandó és időszakos kiállításokkal, irodalmi, beszélgetős,
és zenés estékkel várjuk nézőinket (benti rendezvények esetén 70,
szabadtéri rendezvények esetén körülbelül 100 ülőhellyel).
Móricz Zsigmond Színház
A Móricz Zsigmond Színház
Nyíregyháza, és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye kulturális életének
meghatározó szereplője, hosszú évek óta az egyik legsikeresebb vidéki
kőszínház.
A nyíregyházi színi előadásokról az első helyi
híradások 1831 júniusából származnak, de 1837-től már a pesti lapok is
beszámolnak nyíregyházi színielőadásokról. Mivel nem volt önálló
színházépület, az előadásokat a Nagyvendéglőben vagy a csizmadia színben
tartották. 1869. november 16-án a város tanácsa elhatározta, hogy
állandó színházat létesít. A ma is álló kőépület Alpár Ignác tervei
alapján csak több évtized múlva, 1894. február 6-án, az egykori Széna
piacon nyílt meg.
A társadalmi összefogás első nyomai 1893
januárjától látszottak. Somogyi Gyula, a város első közjegyzője
kezdeményezte a színházépítés ügyét, s az ékszerész Kubassy Gusztávval
felajánlották közösen birtokolt telküket az épület elhelyezésére a
színházalapítók 15 részvénye ellenében. Somogyi Gyula 1893. április 9-én
megnevezte azt a 86 részvényest, akik 154 darab részvényt
jegyeztek. Miután összejött az építkezéshez szükséges felajánlás, és
Alpár Ignác tervei is rendelkezésre álltak, 1893. július 17-én kiadták a
megbízást Vojtovits Bertalan és Barzó Mihály építész vállalkozóknak,
akik egy hét múlva elhelyezték a színház alapkövét. Végül 1894. február
6-án az egykori Széna piacon megnyílt a ma is álló kőépület. Belső
berendezése fából készült, a földszinten 150 ülőhellyel, továbbá
tizenkét földszinti és tíz emeleti páhollyal, erkéllyel és karzattal.
Eredetileg 610 személy befogadására tervezték, kényelmesen csak 450-en
fértek el benne. 1955-től 1960-ig 16 millió forintos költséggel teljesen
felújították az épületet. A befogadóképességét 450-ről 508-ra növelték.
Egy-egy színházi szezon a kezdetektől fogva csupán néhány hetet vagy
hónapot tartott.
1979-ben a megyei vezetés úgy határozott,
önálló társulatot hoz létre, ezért az 1950-es után 1980-ban egy újabb
nagyszabású átalakításra, bővítésre került sor, hogy a színház
folyamatosan ki tudjon szolgálni egy társulatot. 1980 nyarán kinevezték
az igazgatót, Bozóky Istvánt, aki mellett 1980–1982 között Fehér György
volt a színház művészeti vezetője és rendezője. 1981-ben harminchárom
művésszel kötöttek egy évre szóló szerződést és augusztusban megnyílt a
közönségiroda is. 1981. október 17-én nyitották meg az intézmény kapuit,
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művével. Ebben az időszakban
épült meg a színészház és 1984 őszére a – csak 2 évvel később elnevezett
– Krúdy stúdiószínpadnak alkalmas épületrész.
A teátrum
napjainkban öt különböző helyszínen szolgálja a kultúra ügyét: a Móricz
Zsigmond Színházban a Nagyszínpadon (369 fő), a Krúdy Kamaraszínpadon
(100 fő), a Művész Stúdióban (közel 110 fő), 2018. augusztus 18-tól
nyaranta, a megújult, közel 1000 férőhelyes Rózsakert Szabadtéri
Színpadon. 2018 őszétől pedig már a Bencs Villában is történelmi
kávézóval, állandó és időszakos kiállításokkal, irodalmi, beszélgetős,
és zenés estékkel várjuk nézőinket (benti rendezvények esetén 70,
szabadtéri rendezvények esetén körülbelül 100 ülőhellyel). Akikre emlékezünk
Ignác József Alpár
(1855-1928)
Égő gyertyák (0)
Kialudt gyertyák (0)