Móricz Zsigmond Színház

Település:
Nyíregyháza, Mađarska
Cím:
4400, Nyíregyháza, Bessenyei tér 13
Állította:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 1894
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Juhász Gyula

Az emlékmű története

Móricz Zsigmond Színház

A Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza, és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye kulturális életének meghatározó szereplője, hosszú évek óta az egyik legsikeresebb vidéki kőszínház.
A nyíregyházi színi előadásokról az első helyi híradások 1831 júniusából származnak, de 1837-től már a pesti lapok is beszámolnak nyíregyházi színielőadásokról. Mivel nem volt önálló színházépület, az előadásokat a Nagyvendéglőben vagy a csizmadia színben tartották. 1869. november 16-án a város tanácsa elhatározta, hogy állandó színházat létesít. A ma is álló kőépület Alpár Ignác tervei alapján csak több évtized múlva, 1894. február 6-án, az egykori Széna piacon nyílt meg. 
A társadalmi összefogás első nyomai 1893 januárjától látszottak. Somogyi Gyula, a város első közjegyzője kezdeményezte a színházépítés ügyét, s az ékszerész Kubassy Gusztávval felajánlották közösen birtokolt telküket az épület elhelyezésére a színházalapítók 15 részvénye ellenében. Somogyi Gyula 1893. április 9-én megnevezte azt a 86 részvényest, akik 154 darab részvényt jegyeztek. Miután összejött az építkezéshez szükséges felajánlás, és Alpár Ignác tervei is rendelkezésre álltak, 1893. július 17-én kiadták a megbízást Vojtovits Bertalan és Barzó Mihály építész vállalkozóknak, akik egy hét múlva elhelyezték a színház alapkövét. Végül 1894. február 6-án az egykori Széna piacon megnyílt a ma is álló kőépület. Belső berendezése fából készült, a földszinten 150 ülőhellyel, továbbá tizenkét földszinti és tíz emeleti páhollyal, erkéllyel és karzattal. Eredetileg 610 személy befogadására tervezték, kényelmesen csak 450-en fértek el benne. 1955-től 1960-ig 16 millió forintos költséggel teljesen felújították az épületet. A befogadóképességét 450-ről 508-ra növelték. Egy-egy színházi szezon a kezdetektől fogva csupán néhány hetet vagy hónapot tartott. 
1979-ben a megyei vezetés úgy határozott, önálló társulatot hoz létre, ezért az 1950-es után 1980-ban egy újabb nagyszabású átalakításra, bővítésre került sor, hogy a színház folyamatosan ki tudjon szolgálni egy társulatot. 1980 nyarán kinevezték az igazgatót, Bozóky Istvánt, aki mellett 1980–1982 között Fehér György volt a színház művészeti vezetője és rendezője. 1981-ben harminchárom művésszel kötöttek egy évre szóló szerződést és augusztusban megnyílt a közönségiroda is. 1981. október 17-én nyitották meg az intézmény kapuit, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művével. Ebben az időszakban épült meg a színészház és 1984 őszére a – csak 2 évvel később elnevezett – Krúdy stúdiószínpadnak alkalmas épületrész.
A teátrum napjainkban öt különböző helyszínen szolgálja a kultúra ügyét: a Móricz Zsigmond Színházban a Nagyszínpadon (369 fő), a Krúdy Kamaraszínpadon (100 fő), a Művész Stúdióban (közel 110 fő), 2018. augusztus 18-tól nyaranta, a megújult, közel 1000 férőhelyes Rózsakert Szabadtéri Színpadon. 2018 őszétől pedig már a Bencs Villában is történelmi kávézóval, állandó és időszakos kiállításokkal, irodalmi, beszélgetős, és zenés estékkel várjuk nézőinket (benti rendezvények esetén 70, szabadtéri rendezvények esetén körülbelül 100 ülőhellyel).
Móricz Zsigmond Színház

A Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza, és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye kulturális életének meghatározó szereplője, hosszú évek óta az egyik legsikeresebb vidéki kőszínház.
A nyíregyházi színi előadásokról az első helyi híradások 1831 júniusából származnak, de 1837-től már a pesti lapok is beszámolnak nyíregyházi színielőadásokról. Mivel nem volt önálló színházépület, az előadásokat a Nagyvendéglőben vagy a csizmadia színben tartották. 1869. november 16-án a város tanácsa elhatározta, hogy állandó színházat létesít. A ma is álló kőépület Alpár Ignác tervei alapján csak több évtized múlva, 1894. február 6-án, az egykori Széna piacon nyílt meg. 
A társadalmi összefogás első nyomai 1893 januárjától látszottak. Somogyi Gyula, a város első közjegyzője kezdeményezte a színházépítés ügyét, s az ékszerész Kubassy Gusztávval felajánlották közösen birtokolt telküket az épület elhelyezésére a színházalapítók 15 részvénye ellenében. Somogyi Gyula 1893. április 9-én megnevezte azt a 86 részvényest, akik 154 darab részvényt jegyeztek. Miután összejött az építkezéshez szükséges felajánlás, és Alpár Ignác tervei is rendelkezésre álltak, 1893. július 17-én kiadták a megbízást Vojtovits Bertalan és Barzó Mihály építész vállalkozóknak, akik egy hét múlva elhelyezték a színház alapkövét. Végül 1894. február 6-án az egykori Széna piacon megnyílt a ma is álló kőépület. Belső berendezése fából készült, a földszinten 150 ülőhellyel, továbbá tizenkét földszinti és tíz emeleti páhollyal, erkéllyel és karzattal. Eredetileg 610 személy befogadására tervezték, kényelmesen csak 450-en fértek el benne. 1955-től 1960-ig 16 millió forintos költséggel teljesen felújították az épületet. A befogadóképességét 450-ről 508-ra növelték. Egy-egy színházi szezon a kezdetektől fogva csupán néhány hetet vagy hónapot tartott. 
1979-ben a megyei vezetés úgy határozott, önálló társulatot hoz létre, ezért az 1950-es után 1980-ban egy újabb nagyszabású átalakításra, bővítésre került sor, hogy a színház folyamatosan ki tudjon szolgálni egy társulatot. 1980 nyarán kinevezték az igazgatót, Bozóky Istvánt, aki mellett 1980–1982 között Fehér György volt a színház művészeti vezetője és rendezője. 1981-ben harminchárom művésszel kötöttek egy évre szóló szerződést és augusztusban megnyílt a közönségiroda is. 1981. október 17-én nyitották meg az intézmény kapuit, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művével. Ebben az időszakban épült meg a színészház és 1984 őszére a – csak 2 évvel később elnevezett – Krúdy stúdiószínpadnak alkalmas épületrész.
A teátrum napjainkban öt különböző helyszínen szolgálja a kultúra ügyét: a Móricz Zsigmond Színházban a Nagyszínpadon (369 fő), a Krúdy Kamaraszínpadon (100 fő), a Művész Stúdióban (közel 110 fő), 2018. augusztus 18-tól nyaranta, a megújult, közel 1000 férőhelyes Rózsakert Szabadtéri Színpadon. 2018 őszétől pedig már a Bencs Villában is történelmi kávézóval, állandó és időszakos kiállításokkal, irodalmi, beszélgetős, és zenés estékkel várjuk nézőinket (benti rendezvények esetén 70, szabadtéri rendezvények esetén körülbelül 100 ülőhellyel).

Akikre emlékezünk

Égő gyertyák (0)
Kialudt gyertyák (0)
Jelenleg egyetlen gyertya sem ég