Gazdasági-és Kereskedelmi Hitelintézet (Délibáb AMI Tánciskola)
Juhász Gyula
Az emlékmű története
Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt.
A település XIX.-XX. sz. fordulóján minden tekintetben fejlődésben volt. A gazdaság terén bekövetkezett előrehaladást jól példázza a bankok számának gyarapodása. 1903. szeptember 3-án egy újabb pénzintézet, a Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt. tartotta alakuló közgyűlését, melyen megválasztották a vezérigazgatót, Fried Józsefet. A bank, melynek alaptőkéje 200.000 korona volt, a tényleges működését október 5-én kezdte meg a Szent László u. 32. sz. alatt a Somogyi-féle házban.
Néhány év elteltével ez az épület már nem volt megfelelő az ügymenet bonyolítására, s nem reprezentálta a részvénytársaság, megnövekedett gazdasági szerepét sem. 1909. március 10-én egy közleményt hoztak nyilvánosságra, ebből megtudható, hogy a Hitelintézet székházának a Szt. László utcában, a 29. sz. alatt lévő telkén való felépítését határozván el, a felépítési munkálatok végrehajtására árlejtést hirdetett meg. A kiírás szerint április második napjáig lehetett ajánlatokat tenni az összes- vagy akár az egyes munkálatok elvégzésére.
Ekkor a tervek már készen álltak, s a tervezők egyike az tiszalöki születésű Szabolcs /Grósz/ Ferenc műépítész volt, aki korábban a helyi zsinagógát is tervezte. Most Papp Gyulával közösen készítette el pályázatát. Decemberre elkészült a székház is:
„E napokban költözött át a Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet újonnan épült és minden modern comforttal ellátott új otthonába, amely dacára annak, hogy csak magas földszintes épület, városunk kiváló díszéül szolgál. Az épület főutcai részén nyertek elhelyezést az igazgatósági és a tanácsterem helyiségei, míg minden egyéb hivatali szoba mellőzésével, a hivatalnoki kar egy nagy, közös terembe került, amely csak márványoszlopok és ezek közé iktatott márványasztalok által van a közönség központi, nagy csarnokától elválasztva.
A közönség két főbejáraton át jöhet és távozhatik anélkül, hogy a hivatalnokok és az igazgatóság belső communicatióját a legkevésbé is zavarná.
Az intézet nem kímélt költséget, csakhogy a célnak megfelelően nemes építési anyagokat alkalmazhasson. A lábazat pillérek és oszlopok, valamint az attica díszek (az épület főpárkánya felett lévő, díszítőelemként szolgáló felfalazás/) hazai kőből készültek, a homlokzat valódi velencei mozaik-intarsiákkal épített, a szoba burkolatok linóleummal vannak fedve, végül az egész épület központi fűtéssel és villanyvilágítással van ellátva. Művészi munkát produkáltak az épület vezetői: Papp Gyula és Szabolcs Ferenc budapesti építőművészek, akik az épület szakszerű ellenőrzési munkáit, a munkálatok kivitelét pedig budapesti, nyíregyházai és helybeli mesterek végezték.”
A bank vezérigazgatója az a Kálmán Sándor volt, aki az ún, Bagolyvárat építtette, lakta. 1947-ben a bankokat államosították, az épületben ezt követően az MNB fiókja működött, majd a gép- és gyorsíró iskola képezte itt a tanulókat. Az utcára néző fronton volt totózó-lottózó, más részében a 2. sz. iskola is használt helyiségeket. Az új OTP-székház átadásáig (1990) a helyi fiók ideiglenesen ide költözött. Amikor a szerencsejátékok számára új fogadóiroda épült (2000), átmenetileg üressé vált, napjaikban oktatási célra használják a belsőleg átalakított épületet.
A tető eredeti kovácsoltvas díszítőelemeit, valamint az épületszobrászati elemeket vissza, illetve helyre kellene állítani, kibontani a befalazott, márványból készült korinthoszi oszlopfőket.
Néző István
Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt.
A település XIX.-XX. sz. fordulóján minden tekintetben fejlődésben volt. A gazdaság terén bekövetkezett előrehaladást jól példázza a bankok számának gyarapodása. 1903. szeptember 3-án egy újabb pénzintézet, a Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt. tartotta alakuló közgyűlését, melyen megválasztották a vezérigazgatót, Fried Józsefet. A bank, melynek alaptőkéje 200.000 korona volt, a tényleges működését október 5-én kezdte meg a Szent László u. 32. sz. alatt a Somogyi-féle házban.
Néhány év elteltével ez az épület már nem volt megfelelő az ügymenet bonyolítására, s nem reprezentálta a részvénytársaság, megnövekedett gazdasági szerepét sem. 1909. március 10-én egy közleményt hoztak nyilvánosságra, ebből megtudható, hogy a Hitelintézet székházának a Szt. László utcában, a 29. sz. alatt lévő telkén való felépítését határozván el, a felépítési munkálatok végrehajtására árlejtést hirdetett meg. A kiírás szerint április második napjáig lehetett ajánlatokat tenni az összes- vagy akár az egyes munkálatok elvégzésére.
Ekkor a tervek már készen álltak, s a tervezők egyike az tiszalöki születésű Szabolcs /Grósz/ Ferenc műépítész volt, aki korábban a helyi zsinagógát is tervezte. Most Papp Gyulával közösen készítette el pályázatát. Decemberre elkészült a székház is:
„E napokban költözött át a Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet újonnan épült és minden modern comforttal ellátott új otthonába, amely dacára annak, hogy csak magas földszintes épület, városunk kiváló díszéül szolgál. Az épület főutcai részén nyertek elhelyezést az igazgatósági és a tanácsterem helyiségei, míg minden egyéb hivatali szoba mellőzésével, a hivatalnoki kar egy nagy, közös terembe került, amely csak márványoszlopok és ezek közé iktatott márványasztalok által van a közönség központi, nagy csarnokától elválasztva.
A közönség két főbejáraton át jöhet és távozhatik anélkül, hogy a hivatalnokok és az igazgatóság belső communicatióját a legkevésbé is zavarná.
Az intézet nem kímélt költséget, csakhogy a célnak megfelelően nemes építési anyagokat alkalmazhasson. A lábazat pillérek és oszlopok, valamint az attica díszek (az épület főpárkánya felett lévő, díszítőelemként szolgáló felfalazás/) hazai kőből készültek, a homlokzat valódi velencei mozaik-intarsiákkal épített, a szoba burkolatok linóleummal vannak fedve, végül az egész épület központi fűtéssel és villanyvilágítással van ellátva. Művészi munkát produkáltak az épület vezetői: Papp Gyula és Szabolcs Ferenc budapesti építőművészek, akik az épület szakszerű ellenőrzési munkáit, a munkálatok kivitelét pedig budapesti, nyíregyházai és helybeli mesterek végezték.”
A bank vezérigazgatója az a Kálmán Sándor volt, aki az ún, Bagolyvárat építtette, lakta. 1947-ben a bankokat államosították, az épületben ezt követően az MNB fiókja működött, majd a gép- és gyorsíró iskola képezte itt a tanulókat. Az utcára néző fronton volt totózó-lottózó, más részében a 2. sz. iskola is használt helyiségeket. Az új OTP-székház átadásáig (1990) a helyi fiók ideiglenesen ide költözött. Amikor a szerencsejátékok számára új fogadóiroda épült (2000), átmenetileg üressé vált, napjaikban oktatási célra használják a belsőleg átalakított épületet.
A tető eredeti kovácsoltvas díszítőelemeit, valamint az épületszobrászati elemeket vissza, illetve helyre kellene állítani, kibontani a befalazott, márványból készült korinthoszi oszlopfőket.
Néző István
