Városháza
Település:
Nyíregyháza, Magyarország
Cím:
Nyíregyháza, Kossuth tér 1, 4400
Állította:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 1842
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Juhász Gyula
Juhász Gyula
![Városháza - emlékmű galériaképe](/images/memorypages/monument/monument-gallery-thumb-cache/d46ef6ba3667a51cf372b1542416-4347.jpg)
![Városháza - emlékmű galériaképe](/images/memorypages/monument/monument-gallery-thumb-cache/df192f54950a1f48411c11c86b38-4348.jpg)
![Városháza - emlékmű galériaképe](/images/memorypages/monument/monument-gallery-thumb-cache/006d3eb786638684fc5072c375a4-4358.jpg)
![Városháza - emlékmű galériaképe](/images/memorypages/monument/monument-gallery-thumb-cache/7eb2225845a48e8a36c44e11091f-4359.jpg)
Az emlékmű története
A
város főterének, a Kossuth térnek egyik legmeghatározóbb műemlék épülete a Városháza. Az árkádos bejáratú, reneszánsz hangulatú,
eklektikus épület földszinti traktusát 1840-ben kezdték építeni Povolny Ferenc (1777-1847) debreceni építőmester tervei alapján és Lipniczky Imre helyi kőművesmester kivitelezésében, melyet 1842-ben vehettek birtokba a város tisztviselői. Két évvel később kőjárdát építettek a Városháza és a közelében lévő boltok elé, majd 1846-ban felállították az első utcai gázlámpát is, ezzel is növelve a városiasság érzetét. A Törvényszék Nyíregyházán való felállításának lett a következménye, hogy a Városházát Benkó Károly (1837-1893) pesti építész tervei alapján 1872-ben emeletesre bővítették és "igazságügyi palota"-ként funkcionált. 1891-ben a Városháza északi részéből kitelepült a Törvényszék és hivatalai 1901-ig átadták helyüket a Pénzügyigazgatóságnak. A megye tisztviselői a déli szárnyból költöztek át 1892-ben a Megyeháza új épületébe. A Városháza díszterme adott helyet 1883-ban a hírhedt „tiszaeszlári per”-nek, megfordult benne
Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, vendégszobája lakója volt Móricz Zsigmond. A
térre néző erkély felett, a homlokzat két szélén egy-egy Justitia-szobor
látható.
A
város főterének, a Kossuth térnek egyik legmeghatározóbb műemlék épülete a Városháza. Az árkádos bejáratú, reneszánsz hangulatú,
eklektikus épület földszinti traktusát 1840-ben kezdték építeni Povolny Ferenc (1777-1847) debreceni építőmester tervei alapján és Lipniczky Imre helyi kőművesmester kivitelezésében, melyet 1842-ben vehettek birtokba a város tisztviselői. Két évvel később kőjárdát építettek a Városháza és a közelében lévő boltok elé, majd 1846-ban felállították az első utcai gázlámpát is, ezzel is növelve a városiasság érzetét. A Törvényszék Nyíregyházán való felállításának lett a következménye, hogy a Városházát Benkó Károly (1837-1893) pesti építész tervei alapján 1872-ben emeletesre bővítették és "igazságügyi palota"-ként funkcionált. 1891-ben a Városháza északi részéből kitelepült a Törvényszék és hivatalai 1901-ig átadták helyüket a Pénzügyigazgatóságnak. A megye tisztviselői a déli szárnyból költöztek át 1892-ben a Megyeháza új épületébe. A Városháza díszterme adott helyet 1883-ban a hírhedt „tiszaeszlári per”-nek, megfordult benne
Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, vendégszobája lakója volt Móricz Zsigmond. A
térre néző erkély felett, a homlokzat két szélén egy-egy Justitia-szobor
látható.
Akikre emlékezünk
![Bencs Kálmán Endre](/images/memorypages/profile/thumb-cache/16222718829036.jpg)
Bencs Kálmán Endre
(1884-1934)
![Eötvös Károly](/images/memorypages/profile/thumb-cache/16222718829054.jpg)
Eötvös Károly
(1842-1916)
![Mikszáth Kálmán](/images/memorypages/profile/thumb-cache/16222718828818.jpg)
Mikszáth Kálmán
(1847-1910)
Égő gyertyák (0)
Kialudt gyertyák (0)