Az emlékmű története
A
város főterének, a Kossuth térnek egyik legmeghatározóbb műemlék épülete a Városháza. Az árkádos bejáratú, reneszánsz hangulatú,
eklektikus épület földszinti traktusát 1840-ben kezdték építeni Povolny Ferenc (1777-1847) debreceni építőmester tervei alapján és Lipniczky Imre helyi kőművesmester kivitelezésében, melyet 1842-ben vehettek birtokba a város tisztviselői. Két évvel később kőjárdát építettek a Városháza és a közelében lévő boltok elé, majd 1846-ban felállították az első utcai gázlámpát is, ezzel is növelve a városiasság érz...
Teljes történet megjelenítése
A
város főterének, a Kossuth térnek egyik legmeghatározóbb műemlék épülete a Városháza. Az árkádos bejáratú, reneszánsz hangulatú,
eklektikus épület földszinti traktusát 1840-ben kezdték építeni Povolny Ferenc (1777-1847) debreceni építőmester tervei alapján és Lipniczky Imre helyi kőművesmester kivitelezésében, melyet 1842-ben vehettek birtokba a város tisztviselői. Két évvel később kőjárdát építettek a Városháza és a közelében lévő boltok elé, majd 1846-ban felállították az első utcai gázlámpát is, ezzel is növelve a városiasság érzetét. A Törvényszék Nyíregyházán való felállításának lett a következménye, hogy a Városházát Benkó Károly (1837-1893) pesti építész tervei alapján 1872-ben emeletesre bővítették és "igazságügyi palota"-ként funkcionált. 1891-ben a Városháza északi részéből kitelepült a Törvényszék és hivatalai 1901-ig átadták helyüket a Pénzügyigazgatóságnak. A megye tisztviselői a déli szárnyból költöztek át 1892-ben a Megyeháza új épületébe. A Városháza díszterme adott helyet 1883-ban a hírhedt „tiszaeszlári per”-nek. Az épületben megfordult Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, vendégszobája lakója volt Móricz Zsigmond. A
térre néző erkély felett, a homlokzat két szélén egy-egy Justitia-szobor
látható.