Guidó Hrabovszky
1853 
1913 
Guidó Hrabovszky
1853-1913 
Név:
Guidó Hrabovszky
Becenév:
Születési név:
Hrabovszky Guidó
Születési idő:
1853. март 21.
Születési település:
Kisvárda
Elhunyt:
1913. јул 10.
Másik idézet Másik idézet
Idézet mentése Idézet mentése

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

Guidó Hrabovszky élettörténete

Hrabovszky Guidó

Hrabovszky Rudolf ügyvéd és Kállay Auguszta házasságából második gyerekként jött a világra Guidó Kisvárdán, 1853. március 21-én. Az elemit helyben, a középiskoláit Sátoraljaújhelyen és Szatmáron végezte, ezt követően Kassán jogot hallgatott. Az ügyvédi vizsgát 1877-ben tette le Budapesten és gyakorló ügyvéd lett Kisvárdán, de gazdálkodott is 700 holdnyi saját, és felesége, Kállay Margit 2.000 holdnyi birtokán.

Kisvárdán bekerült a képviselő-testületbe. Tagja volt a megyei törvényhatóságnak, ahová választás révén, majd virilistaként jutott be. Tagja volt a vármegyei közigazgatási bizottságnak is, elnöke az erdészeti albizottságnak. A Kisvárdai Takarékpénztár igazgatósági tagja és jogtanácsosa. Több egyesületnek volt a vezetője, mozgatója, pl.: a Kisvárdai Önkéntes Tűzoltó Társulat főparancsnoka, az 1901-ben megalakult Kisvárdai Vadásztársaságnak is elnöke, választmányi tagja a Felső-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő- és Belvíz Levezető Társulatnak. Hosszú éveken át polgári elnöke volt a Kisvárdai járás sorozó bizottságának, tiszteletbeli tagja a megyei tanítóegyesületnek. 1896-ban ő segítette Somogyi Rezsőt abban, hogy a millennium alkalmából megírja kisebb terjedelmű várostörténeti művét.

Kisvárdára való visszatérése után elnöke lett a kisvárdai kerület Függetlenségi Pártjának, majd a párt megyei elnöke. 1905-ben a párt jelöltjeként elindult az országgyűlési választáson. Január 26-án történt a voksolás és ő győzött. A képviselőházban a naplóbíráló bizottság tagja lett. 1906. április 30-án ismét megmérettetés elé néztek a jelöltek, de Kisvárdán választás nem volt, csak szavazás, mivel ellenjelölt nem lépett fel. A képviselőházában a kérvényi bizottságban foglalt helyet. A parlamentben beadványokat terjesztett elő, pl. 1907-ben az önálló vámterület és a nemzeti bank ügyében.

1906-ban vezetője volt az ún. kisvárdai hetes bizottságnak, mely a Kisvárda-Nyírmada vasútvonal megépítését kívánta elérni. A helyi érdekű vonalat csak 1912. szeptember 12-én nyitották meg. Ekkor Hrabovszky már nem volt országgyűlési képviselő, de az érdeme ebben elvitathatatlan. 1908-ban a képviselőházban előterjesztette Kisvárda kérelmét egy gimnázium felállítása érdekében. Vezetésével egy kisvárdai küldöttség is járt Apponyi kultuszminiszternél, de nem tudtak eredmény elérni. Az 1910. június 3-án történt választáson alulmaradt a kormánypárti Liptay Bélával szemben. A politikából nem vonult vissza, sőt 1913. június 2-án a nyírbátori kerületben nyert mandátumot. Ezt nem sokáig élvezhette, mert július 10-én „hosszas szenvedés, és a halotti szentségek ájtatos felvétele utáni, életének 61-ik, legboldogabb házasságának 27-ik évében” elhunyt.” A katolikus sírkertben helyezték örök nyugalomra. Halála után utcát neveztek el róla, ezt azonban 1949-ben átnevezték. Nejétől, Kállay Margittól nem született utódja.

Néző István