Életvonal
Galéria
Adatlap
Csendes szavak
Sírhely
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Hrabovszky Guidó
Hrabovszky Rudolf ügyvéd és Kállay Auguszta házasságából második gyerekként jött a világra Guidó Kisvárdán, 1853. március 21-én. Az elemit helyben, a középiskoláit Sátoraljaújhelyen és Szatmáron végezte, ezt követően Kassán jogot hallgatott. Az ügyvédi vizsgát 1877-ben tette le Budapesten és gyakorló ügyvéd lett Kisvárdán, de gazdálkodott is 700 holdnyi saját, és felesége, Kállay Margit 2.000 holdnyi birtokán.
Kisvárdán bekerült a képviselő-testületbe. Tagja volt a megyei törvényhatóságnak, ahová választás révén, majd virilistaként jutott be. Tagja volt a vármegyei közigazgatási bizottságnak is, elnöke az erdészeti albizottságnak. A Kisvárdai Takarékpénztár igazgatósági tagja és jogtanácsosa. Több egyesületnek volt a vezetője, mozgatója, pl.: a Kisvárdai Önkéntes Tűzoltó Társulat főparancsnoka, az 1901-ben megalakult Kisvárdai Vadásztársaságnak is elnöke, választmányi tagja a Felső-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő- és Belvíz Levezető Társulatnak. Hosszú éveken át polgári elnöke volt a Kisvárdai járás sorozó bizottságának, tiszteletbeli tagja a megyei tanítóegyesületnek. 1896-ban ő segítette Somogyi Rezsőt abban, hogy a millennium alkalmából megírja kisebb terjedelmű várostörténeti művét.
Kisvárdára való visszatérése után elnöke lett a kisvárdai kerület Függetlenségi Pártjának, majd a párt megyei elnöke. 1905-ben a párt jelöltjeként elindult az országgyűlési választáson. Január 26-án történt a voksolás és ő győzött. A képviselőházban a naplóbíráló bizottság tagja lett. 1906. április 30-án ismét megmérettetés elé néztek a jelöltek, de Kisvárdán választás nem volt, csak szavazás, mivel ellenjelölt nem lépett fel. A képviselőházában a kérvényi bizottságban foglalt helyet. A parlamentben beadványokat terjesztett elő, pl. 1907-ben az önálló vámterület és a nemzeti bank ügyében.
1906-ban vezetője volt az ún. kisvárdai hetes bizottságnak, mely a Kisvárda-Nyírmada vasútvonal megépítését kívánta elérni. A helyi érdekű vonalat csak 1912. szeptember 12-én nyitották meg. Ekkor Hrabovszky már nem volt országgyűlési képviselő, de az érdeme ebben elvitathatatlan. 1908-ban a képviselőházban előterjesztette Kisvárda kérelmét egy gimnázium felállítása érdekében. Vezetésével egy kisvárdai küldöttség is járt Apponyi kultuszminiszternél, de nem tudtak eredmény elérni. Az 1910. június 3-án történt választáson alulmaradt a kormánypárti Liptay Bélával szemben. A politikából nem vonult vissza, sőt 1913. június 2-án a nyírbátori kerületben nyert mandátumot. Ezt nem sokáig élvezhette, mert július 10-én „hosszas szenvedés, és a halotti szentségek ájtatos felvétele utáni, életének 61-ik, legboldogabb házasságának 27-ik évében” elhunyt.” A katolikus sírkertben helyezték örök nyugalomra. Halála után utcát neveztek el róla, ezt azonban 1949-ben átnevezték. Nejétől, Kállay Margittól nem született utódja.
Néző István