Liptay Béla

Liptay Károly jékei birtokos, országgyűlési képviselő és Horváth Karolina házasságából 1858. június 25-én született Béla. Az ifjú a kassai premontreieknél és a kalksburgi jezsuitáknál tanult, aztán a Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi vizsgát tett. Oxfordban is eltöltött két évet, majd visszatért gazdálkodni a jékei birtokra. Főleg az angol telivér és félvér ménes tenyésztéséről volt híres. 1880-ban feleségül vette Draskóczy Lenkét, akivel boldog házasságban élt. A frigyből született Elza (Korniss Ferencné), Viktor és László.

Liptay Béla két évtizedig volt a falu bírája és tagja a képviselő-testületnek, a megyei törvényhatóság munkájában is részt vett. 1910-ben a Nemzeti Munkapárt jelöltjeként a kisvárdai választókerületből jutott be az országgyűlésbe. Képviselői működésének több kisvárdai intézmény köszönhette létét és fejlődését: a gimnázium, a Szent Orsolya-rendi tanítónőképző intézet, a rend polgári leányiskolája, az állami polgári leányiskola. 1912. szeptember 28-án megnyitották a Kisvárda-Nyírbakta vasútvonalat, s a gimnázium közelében, az ún. Kisállomás létrejötte is az ő nevéhez fűződik. Mindezen tettei miatt 1914. január 25-én a képviselő-testület ülésén díszpolgári címet adományoztak Liptay Bélának. Az okiratot február 28-án egy népes küldöttség adta át Budapesten.

Más módon is szolgálta Kisvárdát és a közéletet. A Közművelődési Egylet (1904) megalakulásában nagy szerepet játszott, elnöke volt a Szabolcsmegyei Lótenyésztő Bizottságnak, a Kisvárda-Vidéki Gazdakörnek, a Felsőszabolcsi Gazdakörnek, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnak, ügyvezető igazgatója a Magyar Úrlovasok Szövetkezetének. Alelnöke a Tisza-Dunavölgyi Ármentesítő Társulatnak. Az 1891-ben Kisvárdán megalakult Közraktár Részvénytársaságnak szintén elnöke, miként a kisvárdai közbirtokosságnak is. Írt a Vadász és Versenylap, a Köztelek, a Magyar Hírlap, az Alkotmány című lapokba, miként a kisvárdai hetilapokba is. Mindezen tevékenységeinek is köszönhető, hogy 1923-ban magyar királyi gazdasági főtanácsosnak nevezték ki.

1918 novemberében, a forradalom kitörése után, lemondott mandátumáról. Az 1920-as választáson újra indult, de nem győzött, ám miután újjászervezték a felsőházat (1927), Szabolcs és Ung ideiglenesen egyesített vármegyék küldöttjeként oda beválasztották, majd 1930-ban és 1932-ben is.

Liptay Béla 1932. december 8-án eltávozott szerettei köréből, két nap múlva temették a jékei családi kriptába. 1933-ban a Felsőszabolcsi Gazdakör közgyűlésén leleplezték az elhunyt olajképét. Kisvárdán 1937-ben a Jékére vezető utcát róla nevezték el, az utca 1991-ben ismét visszakapta a jeles férfiú nevét. 2022-ben a gimnáziumban emléktáblát avattak a tiszteletére.

Néző István