Bessenyei György szobra
Település:
Nyíregyháza, Maďarsko
Cím:
Nyíregyháza, 4400, Bessenyei tér 18.
Állította:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 1899
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Juhász Gyula
Juhász Gyula
![Bessenyei György szobra - emlékmű galériaképe](/images/memorypages/monument/monument-gallery-thumb-cache/ce39138befa1576774cfb16d0510-4846.jpg)
![Bessenyei György szobra - emlékmű galériaképe](/images/memorypages/monument/monument-gallery-thumb-cache/b7ae9e63061928ba66777b7e388d-4847.jpg)
![Bessenyei György szobra - emlékmű galériaképe](/images/memorypages/monument/monument-gallery-thumb-cache/299ecbe109cd7fd9eaef2e318563-4848.jpg)
Az emlékmű története
Bessenyei György szobra
Nyíregyháza egyik legrégebbi
központi terén 1928-tól áll Bessenyei György álló alakos szobra. Az idő
közben megújult téren, amely Nyíregyháza Kulturális negyedének egyik
központi tere, több alkotás is helyet kapott: Krúdy Gyula, Váczi Mihály
szobrai.
Kovács István törvényszéki bíró a vármegye 1889.
október 8-i közgyűlésén indítványozta, hogy állítsanak emléket a megye
nagy szülöttének, Bessenyei György testőrírónak. A megye magáévá tette a
gondolatot és gyűjtést hirdetett az ércszoborra. A pénz azonban lassan
gyarapodott, így 1894 tavaszán törvényhatósági határozatba foglalták,
hogy a szobrot mindenféleképpen felállítják, lehetőleg a millenniumi
ünnepségsorozat egyik részeként. Újra gyűjtést hirdettek és az 1895-ben
kiírt pályázatra év végéig 16 pályamunka érkezett. Ekkor derült ki, hogy
nincs hiteles ábrázolás a testőríróról, mert amiről azt hitték, hogy
Bessenyeit ábrázolja, az a szintén bécsi gárdista, Czirjék Mihály
arcképe volt. A bíráló bizottság, amelynek tagja volt Benczúr Gyula is,
Kallós Ede pályaművét ítélte megvalósításra méltónak, de díjazták Holló
Barnabás és Donáth Gyula terveit is. A tervezett millenniumi leleplezés
azonban elmaradt. A művésszel a szerződést csak 1897-ben kötötték meg,
míg Kallós a 3 méteres mintával 1898 tavaszára lett készen. A nyár
folyamán ércbe is öntötték Bessenyei alakját, azonban a tervezett
októberi leleplezést Erzsébet királyné halála miatt a következő évi
tavaszi közgyűlésre halasztották. A vármegye első köztéri szobrának
leleplezésén, 1899. május 9-én lobogódíszbe öltözött város fogadta a
vármegyék küldötteit, az országos kulturális egyletek képviselőit, a
helyi notabilitásokat, valamint a királyi utasításra megjelent négy
királyi testőrt. A szobor felállítását előkészítő munkálatok, majd az
országos érdeklődést kiváltó nagyszabású avatási ünnepély és
ünnepségsorozat fő szervezője az 1898-ban megalakult Bessenyei Kör volt.
A művészi kivitelezésű talapzatot Balázs István készítette
Kosztolányi-Kann Gyula műépítész tervrajza alapján. Bessenyei ércbe
öntött alakját 1928-ban áthelyezték, a helyén pedig felállították
Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, a Hősök szobrát.
Bessenyei György szobra
Nyíregyháza egyik legrégebbi
központi terén 1928-tól áll Bessenyei György álló alakos szobra. Az idő
közben megújult téren, amely Nyíregyháza Kulturális negyedének egyik
központi tere, több alkotás is helyet kapott: Krúdy Gyula, Váczi Mihály
szobrai.
Kovács István törvényszéki bíró a vármegye 1889.
október 8-i közgyűlésén indítványozta, hogy állítsanak emléket a megye
nagy szülöttének, Bessenyei György testőrírónak. A megye magáévá tette a
gondolatot és gyűjtést hirdetett az ércszoborra. A pénz azonban lassan
gyarapodott, így 1894 tavaszán törvényhatósági határozatba foglalták,
hogy a szobrot mindenféleképpen felállítják, lehetőleg a millenniumi
ünnepségsorozat egyik részeként. Újra gyűjtést hirdettek és az 1895-ben
kiírt pályázatra év végéig 16 pályamunka érkezett. Ekkor derült ki, hogy
nincs hiteles ábrázolás a testőríróról, mert amiről azt hitték, hogy
Bessenyeit ábrázolja, az a szintén bécsi gárdista, Czirjék Mihály
arcképe volt. A bíráló bizottság, amelynek tagja volt Benczúr Gyula is,
Kallós Ede pályaművét ítélte megvalósításra méltónak, de díjazták Holló
Barnabás és Donáth Gyula terveit is. A tervezett millenniumi leleplezés
azonban elmaradt. A művésszel a szerződést csak 1897-ben kötötték meg,
míg Kallós a 3 méteres mintával 1898 tavaszára lett készen. A nyár
folyamán ércbe is öntötték Bessenyei alakját, azonban a tervezett
októberi leleplezést Erzsébet királyné halála miatt a következő évi
tavaszi közgyűlésre halasztották. A vármegye első köztéri szobrának
leleplezésén, 1899. május 9-én lobogódíszbe öltözött város fogadta a
vármegyék küldötteit, az országos kulturális egyletek képviselőit, a
helyi notabilitásokat, valamint a királyi utasításra megjelent négy
királyi testőrt. A szobor felállítását előkészítő munkálatok, majd az
országos érdeklődést kiváltó nagyszabású avatási ünnepély és
ünnepségsorozat fő szervezője az 1898-ban megalakult Bessenyei Kör volt.
A művészi kivitelezésű talapzatot Balázs István készítette
Kosztolányi-Kann Gyula műépítész tervrajza alapján. Bessenyei ércbe
öntött alakját 1928-ban áthelyezték, a helyén pedig felállították
Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, a Hősök szobrát.
Akikre emlékezünk
![Ede Kallós](/images/memorypages/profile/thumb-cache/16255565844276.jpg)
Ede Kallós
(1866-1950)
![Kann Gyula Kosztolányi](/images/memorypages/profile/thumb-cache/16222718821033.jpg)
Kann Gyula Kosztolányi
(1868-1946)
Égő gyertyák (0)
Kialudt gyertyák (0)