dr. Béres József

Dr. Béres József Záhonyban született 1920. február 7-én, apja Béres Károly cipészmester, anyja Kutasy Anna. Elemi iskoláját a szülőhelyén végezte, 1936-38 között gyári munkás volt a záhonyi fűrésztelepen, 1938–1940 között kertészetet tanult a Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kamara Kertmunkásképző Iskolájában, Kecskeméten. 1941-ben bevonult katonának, közben középiskolai levelező tanuló a kassai II. Rákóczi Ferenc Premontrei Gimnáziumban. 1943-ban frontszolgálatra került, így tanulmányai félbemaradtak. 1945 nyarán jött vissza a frontról, sebesülések következtében bal karja és válla megbénult.

1947-ig hadigondozott, jövedelmét kertészkedésből egészítette ki. 1947-ben feleségül vette Papp Katalin tanítónőt. 1948-ban a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban leérettségizett. 1948-tól 1950-ig szövetkezeti ügyvezető Záhonyban, majd 1953-ig építőipari munkás Nyírmadán. 1954-1963 között az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumát vezette. 1961-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaság-tudományi karán tanult, 1965-ben diplomázott agrármérnökként. 1964–1989 között a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa, az intézet Tudományos Tanácsának tagja volt. 1955-1972 között talajtani, analitikai, talajgenetikai, térképszerkesztési, üzemtani, kórélettani, környezetvédelmi, kemizálási, tápanyag-gazdálkodási tanfolyamokat végzett. Általános élettanból és agrobiokémiából szerzett doktori címet 1968-ban. 1973–1976 között másodállásban a Kisvárdai Járási Kórház laboratóriumában dolgozott.

1972-ben alkotta meg a nyomelemeket tartalmazó készítményt, amely a Béres Csepp nevet kapta. A hatóságok börtönnel fenyegették, ha terjeszti a szert. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indul ellene, de 1976-ban bejelentette a szabadalmat. 1978-tól gyógyhatású készítményként került forgalomba. 1982-ben kifejlesztette a takarmánykiegészítő Stibol termékcsaládot. 1987-ben mutatták be az 1976-ban és 1986-ban róla készült „Az utolsó szó jogán” című dokumentumfilmet. 1989-ben részt vette Béres Rt. megalakításban 1993-tól a cég elnöke. 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2000-ben a Magyar Örökség-díjat és Kisvárda díszpolgára lett. A cseppet ebben az évben gyógyszerré nyilvánították. 2002-ben Széchenyi-díjban részesült, 2005-ben vitézzé avatták. Utolsó éveiben a cégcsoport elnökeként és a Béres Alapítvány tiszteletbeli elnökeként élt Kisvárdán. 2006. március 26-án hunyt el a fővárosban, Kisvárdán temették el. Posztumusz kapta meg a Szent István-díjat (2009) 100. születésnapjára Haza Embere kitüntető címet. A küzdelmeiről írt A megvádolt c. darabot több színház is bemutatta, A feltaláló címmel pedig film készült az életéről. Záhonyban 2014-ben szobrot állítottak a tiszteletére.

Néző István