Életvonal
Galéria
Adatlap
Csendes szavak
Sírhely
""Ne gyászolj! (...) Felejts el engem addig a határig, amíg már nem zavar a rám való emlékezés. Egészen ne! Az fájna! De legyek én körötted valami szelíd és nem bántó emlék, olyan, akire jólesik gondolni, de már nem könnyeztet meg. Ne úgy jussak az eszedbe, hogy belerándulj a fájdalomba, hanem úgy, hogy elmosolyodj." Szabó Magda"
1955. május 25-én született Szombathelyen.
Kétgyermekes család gyermekeként látta meg a napvilágot. Szeretetteljes légkörben nőtt fel bátyájával, Gézával együtt. Édesapja TSZ elnök volt, édesanyja a háztartást vezette és nevelte a gyerekeket. Az általános iskola elvégzése után az Entzbruder Dezső Egészségügyi Szakközépiskolában érettségizett.
Első munkahelye a Szombathelyi Mesterséges Termékenyítő Állomás, majd annak jogutódjainál a Szombathelyi Állattenyésztő Vállalatnál, végül az Országos Mesterséges Termékenyítő Részvénytársaságnál dolgozott. Nagyon szerette a munkáját, szerette a munkahelyét. Jó kapcsolatokat ápolt munkatársaival. Szakmai tudásának köszönhetően - nyugdíjbavonulása után is - igényt tartottak a munkájára.
19 évesen, egy húsvéti locsolóbálon ismerkedett össze leendő férjével. A megismerkedésből barátság, a barátságból szerelem, a szerelemből házasság lett. 1978. március 4-én fogadott örök hűséget Unger Istvánnak. A házasságukból két gyermekük született, Hajnalka és Petra. Élték dolgos munkával teli életüket, nevelték a gyerekeket, igyekeztek minden tőlük telhető segítséget megadni fejlődésükhöz. Erzsike egész életét alárendelte családjának. Úgy hozott áldozatot, hogy egyetlen pillanatra sem élte áldozatnak mindazt, amit értük tett. Biztosította a békés, nyugodt családi hátteret a férje és gyermekeik tanulmányaihoz, sikereikhez, előrejutásukhoz. Lányait következetes szigorral, de gyengéd, féltő anyai szeretettel nevelte. Az általa nyújtott példa, az átadott emberi értékek a mai napig iránymutatói lányai életének. Az utolsó pillanatig ellátta édesanyját, és anyósáról is szeretettel gondoskodott.
42 év házassága alatt sok-sok emlékezetes, boldog élményben volt része férjével. Szerették a társaságot. Élvezte a baráti körük találkozásait, mindig jó hangulatot termetett maga körül. Életvidám, közösségszerető emberként bármilyen társaságban feltalálta magát. Aktív résztvevője volt a borlovagrendi rendezvényeknek.
Utolsó 10 évét bearanyozta rajongásig szeretett unokája, Gergő. Szeretett gondoskodni Gergőről, sokat játszott vele. Boldog volt, amikor Gergő már az ajtón belépve feltette a kérdést: "Mama, van nutellás palacsinta?".
Büszke volt családjára. Feleségként, anyaként, nagyanyaként mindent megtett családjáért.
Szeretett kertészkedni. Kitűnő háziasszonyként szeretett sütni, főzni. Szerette a társaságot. Szeretett táncolni, kirándulni. Családszerető, jókedélyű, barátságos, közvetlen, és segítőkész volt. Szerette a munkáját, szerette a munkatársait.
2018. őszén szembesülnie kellett betegségével. Bizakodva, a gyógyulásba vetett hittel küzdött a halálos kór ellen. Kevés időt töltött a kórházban. Tervezte a jövőt. Nagy vágya volt a kertjének átalakítása, de csak kevés ideig élvezhette.
2020. május 13-án estéjén véget ért a harc. Lecsukódott a szeme örökre, elhagyta minden mozdulat...
OMT Zrt.