Csodás valóság voltál voltál Pisti papám, oly korán elmentél annyit akartam még kérdezni tőled, annyit akartalak még ölelni téged.

A búcsúszó, mit nem mondtál ki, elmaradt. Elmentél, de gondolatban örökké velünk maradsz.

Apu, hogyha hallasz, látod könnyes szemem, gyere vissza kérlek, fogd meg mindkét kezem! Nem hallom a hangod, nem vársz, hogyha megyek, s előttem csak akadályok, dönthetetlen hegyek! Kellene, hogy megmondanád hol találom helyem, hogy gondoktól már többé ne fájjon a fejem! Fáj nagyon, hogy nem vagy, a csönd is más volt Veled! Hidd el, hogyha látsz most, szívem sosem feled! S ha le tudsz jönni hozzám, néha tedd meg kérlek.... csak egy álmot kérek! S értelmet nyer napom, ha láthatnálak Téged! Apu, hogyha hallasz, látod hogy kereslek, tedd széppé az álmom, és tudd, hogy SZERETLEK!

Szívemben Őrökké élsz.

Szeretlek Pisti Papám!