Várdai István

Várdai István apja Pelbárt, anyja ismeretlen nevű, Báthory családból származó lány. István 1420 körül született Bátorban. A fiatalember és a Várdaiak az 1430/40-es évek fordulóján Jagelló Ulászló mellé álltak V. László ellenében. 1441-ben Ulászló kérésére Istvánt kinevezték váradi kanonoknak. 1444-1450 között a krakkói, a bécsi, a páduai és a ferrarai egyetemen találjuk. 1450. augusztus 29-én Páduában szerzett kánonjogi doktorátust. Itáliai éveiről fennmaradt levelei tanúskodnak. 1450 novemberében már idehaza tartózkodott. 1452-ben hevesi főesperes és egri kanonok, de megtartotta a váradi kanokságot is.

1452 végén V. László udvarába került, ahol a három magyar tanácsos egyike lett. A király azt írta róla, hogy Várdai őt sok fáradsággal és költséggel szolgálta. V. László környezete, különösen Czillei Ulrik, nagy hangsúlyt helyezett a Várdaiak megnyerésére, s István az ő közreműködésével szerzett 1453. február 5-én országos vásár tartására jogot a kisvárdai Szent László, másképpen Kápolna utcára. Maga is új címekkel gazdagodott: 1453-ban patai és erdélyi prépost, 1454-ben egri kanonok és küküllői esperes. A kinevezéseket megszolgálta, követségben járt 1454 őszén a frankfurti birodalmi gyűlésen, követte a királyt Bécsbe és Prágába. 1456-ban alkancellár, majd titkos kancellár, és megválasztották bács-kalocsai érseknek is. 1457-ben engedélyt szerzett arra, hogy Bácson várat építhessen, és ez év őszén követség élén Franciaországba ment, hogy megkérje az uralkodó számára VII. Károly lányának a kezét. V. László ezzel a friggyel akart szövetségest szerezni a török elleni harchoz. Az érsek ékes latinsággal beszélt a király előtt, és ekkor került sor először Magyarország védőbástya-szerepének megfogalmazására.

Eközben idehaza V. László hirtelen elhunyt. Várdai Hunyadi Mátyás mellé állt, aki birtokadományokkal honorálta a szolgálatait. 1463-ban az érsek lett annak a küldöttségnek a vezetője, amely Ausztriába ment, hogy III. Frigyestől visszaszerezze a Szent Koronát. A hadszíntéren is kitűnt, Mátyás rábízta, hogy akadályozza meg a törökök átkelését a Száván. Fáradozásainak ellentételezéseként ismét birtokokat kapott, sőt 1463-ban Bács megye főispánja lett, 1464 elején az egyesített fő- és titkos kancellária élére Vitéz Jánost és Várdait nevezte ki az uralkodó. Az érsek 1468-ban bíboros lett. 1465-ben belekezdett a kisvárdai vár építésébe, s a vár központi része 1470-re nagyjából el is készült. A várépítés sok terhet szült, ezért a lakosok egy küldöttséget menesztettek az érsekhez. Ő 1468-ban szabadalomlevelet adott a mezővárosnak. A rokonait, családját is mindig támogatta, egy kölcsönszerződéssel összekapcsolt házassági szerződéssel még a Töttös-uradalmat is megszerezte a számukra.

Várdai István 1471 januárjában elhunyt. A pápa küldöttje éppen útban volt, hogy elhozza neki a bíborosi kalapot, ezt azonban már csak a sírboltjára akaszthatták.

Néző István