István Várdai
1420 
1471 
István Várdai
1420-1471 
Nombre:
István Várdai
Apodo:
Nombre de nacimiento:
Várdai István
Fecha de nacimiento:
1420
Lugar de nacimiento:
Bátor
Fallecido:
1471
Cambiar cita Cambiar cita
Guardar cita Guardar cita

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

István Várdai su historia de vida

Várdai István

Várdai István apja Pelbárt, anyja ismeretlen nevű, Báthory családból származó lány. István 1420 körül született Bátorban. A fiatalember és a Várdaiak az 1430/40-es évek fordulóján Jagelló Ulászló mellé álltak V. László ellenében. 1441-ben Ulászló kérésére Istvánt kinevezték váradi kanonoknak. 1444-1450 között a krakkói, a bécsi, a páduai és a ferrarai egyetemen találjuk. 1450. augusztus 29-én Páduában szerzett kánonjogi doktorátust. Itáliai éveiről fennmaradt levelei tanúskodnak. 1450 novemberében már idehaza tartózkodott. 1452-ben hevesi főesperes és egri kanonok, de megtartotta a váradi kanokságot is.

1452 végén V. László udvarába került, ahol a három magyar tanácsos egyike lett. A király azt írta róla, hogy Várdai őt sok fáradsággal és költséggel szolgálta. V. László környezete, különösen Czillei Ulrik, nagy hangsúlyt helyezett a Várdaiak megnyerésére, s István az ő közreműködésével szerzett 1453. február 5-én országos vásár tartására jogot a kisvárdai Szent László, másképpen Kápolna utcára. Maga is új címekkel gazdagodott: 1453-ban patai és erdélyi prépost, 1454-ben egri kanonok és küküllői esperes. A kinevezéseket megszolgálta, követségben járt 1454 őszén a frankfurti birodalmi gyűlésen, követte a királyt Bécsbe és Prágába. 1456-ban alkancellár, majd titkos kancellár, és megválasztották bács-kalocsai érseknek is. 1457-ben engedélyt szerzett arra, hogy Bácson várat építhessen, és ez év őszén követség élén Franciaországba ment, hogy megkérje az uralkodó számára VII. Károly lányának a kezét. V. László ezzel a friggyel akart szövetségest szerezni a török elleni harchoz. Az érsek ékes latinsággal beszélt a király előtt, és ekkor került sor először Magyarország védőbástya-szerepének megfogalmazására.

Eközben idehaza V. László hirtelen elhunyt. Várdai Hunyadi Mátyás mellé állt, aki birtokadományokkal honorálta a szolgálatait. 1463-ban az érsek lett annak a küldöttségnek a vezetője, amely Ausztriába ment, hogy III. Frigyestől visszaszerezze a Szent Koronát. A hadszíntéren is kitűnt, Mátyás rábízta, hogy akadályozza meg a törökök átkelését a Száván. Fáradozásainak ellentételezéseként ismét birtokokat kapott, sőt 1463-ban Bács megye főispánja lett, 1464 elején az egyesített fő- és titkos kancellária élére Vitéz Jánost és Várdait nevezte ki az uralkodó. Az érsek 1468-ban bíboros lett. 1465-ben belekezdett a kisvárdai vár építésébe, s a vár központi része 1470-re nagyjából el is készült. A várépítés sok terhet szült, ezért a lakosok egy küldöttséget menesztettek az érsekhez. Ő 1468-ban szabadalomlevelet adott a mezővárosnak. A rokonait, családját is mindig támogatta, egy kölcsönszerződéssel összekapcsolt házassági szerződéssel még a Töttös-uradalmat is megszerezte a számukra.

Várdai István 1471 januárjában elhunyt. A pápa küldöttje éppen útban volt, hogy elhozza neki a bíborosi kalapot, ezt azonban már csak a sírboltjára akaszthatták.

Néző István