János Kisvárdai
1460 
1520 
János Kisvárdai
1460-1520 
Nombre:
János Kisvárdai
Apodo:
Nombre de nacimiento:
Kisvárdai János
Fecha de nacimiento:
1460
Lugar de nacimiento:
Kisvárda
Fallecido:
1520
Cambiar cita Cambiar cita
Guardar cita Guardar cita

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

János Kisvárdai su historia de vida

Kisvárdai János

Kisvárdai János a mezővárosban született, az apját Péternek hívták és a szűcs mesterséget folytatta. Helyben szerezhette az alapvető ismereteit, a 15. század közepén és később is iskolát, iskolamestert említenek a településen. 1481 őszén a krakkói egyetem „ars” fakultására iratkozott be. 1484 szeptemberében ott szerezte meg a babérkoszorús címet, vagyis a tríviumból (a grammatika, retorika és a dialektika összefoglaló neve) sikeresen vizsgázott.

A cím elnyerése után legalább még egy évig Krakkóban maradt, 1485. december 17-én egy egyetemi ügyben tanúként szerepelt. Ezt követően tűnik elő azután neve egyik tanítványának, Szalkai Lászlónak, a későbbi, Mohácsnál elesett esztergomi érseknek a hat jegyzetfüzetében, amelyből képet kaphatunk arról az oktatásról, melyet Kisvárdai Jánostól nyert a sárospataki plébániai iskolában 1489-90-ben. A tanár ekkor az Ágoston-rendiek plébániai iskolájának rectora. Ám az ún. Szalkai-kódex csillagászati fejezetének tanúsága szerint 1486-ban már Patakon tanított.

Az említett kódex egyedülálló dokumentuma és forrása a 15. századi pedagógia-, művelődés- és irodalomtörténetnek, s közvetve Kisvárdai János ilyen irányú működésének. Az iratok az asztronómia, filozófia, retorika, poétika és zene köré csoportosulnak.

A fennmaradt előadási anyagból leginkább a gregorián zenére vonatkozó elméleti anyagot vizsgálták a szakértők. A zenei ismeretek átadásában német, francia és angol szerzők műveiből összeállított gyűjteményt vett igénybe. Következtetésük az, hogy Kisvárdai János nagy alapossággal elemezte tárgyát, és a reá vonatkozó nemzetközi irodalmat a 14. századdal bezárólag ismerte. Előadása nem átvétel egy korabeli tankönyvből, az ismeretanyagnak is csak mintegy ¾-ed része található meg a 14-15. századi zeneelméleti íróknál, a többi a tanító sajátja. Ő vezette be hazánkban az ötsoros kottát.

Egyes kutatók az általa átadott tudást elavultnak tartják, ám az ókori szerzők műve is lehet korszerű. Kisvárdai János a Nikomakhoszi etikát idézte. Arisztotelész teljes művét csak 1437 után ismerte meg Európa. Ismeretük és iskolai alkalmazásuk az oktató modern irodalmi ízlését dicséri. A Szalkai-kódex szómagyarázatai szinte kivétel nélkül a Vocabularius breviloquus-ból valók. Ez 1478 után, a Szalkai-kódex megírásáig eltelt 11 év alatt összesen 14 kiadásban jelent meg. Sárospatak 15. századvégi iskolatörténetében az ő közvetítésével kerül elénk az első, cím szerint is ismert, hazai iskolában használt nyomtatott tankönyv. A humanizmus első nagy alakjának, Petrarcának neve is elhangzott ekkor a pataki iskolában.

Kisvárdai János életéről, sorsáról a pataki iskolai működése az utolsó ismert adatunk. Büszke lehet Kisvárda az egykori szülöttére, s ezt a megbecsülést a 2014. december 4-én állított, Szurcsik József által megálmodott szoborral ki is fejezte.

Néző István