János Kisvárdai
1460 
1520 
János Kisvárdai
1460-1520 
Nume:
János Kisvárdai
Poreclă:
Nume de naștere:
Kisvárdai János
Data de naștere:
1460
Localitatea unde s-a născut:
Kisvárda
Defunct:
1520
Alt citat Alt citat
Salvare citat Salvare citat

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

János Kisvárdai povestea vieții

Kisvárdai János

Kisvárdai János a mezővárosban született, az apját Péternek hívták és a szűcs mesterséget folytatta. Helyben szerezhette az alapvető ismereteit, a 15. század közepén és később is iskolát, iskolamestert említenek a településen. 1481 őszén a krakkói egyetem „ars” fakultására iratkozott be. 1484 szeptemberében ott szerezte meg a babérkoszorús címet, vagyis a tríviumból (a grammatika, retorika és a dialektika összefoglaló neve) sikeresen vizsgázott.

A cím elnyerése után legalább még egy évig Krakkóban maradt, 1485. december 17-én egy egyetemi ügyben tanúként szerepelt. Ezt követően tűnik elő azután neve egyik tanítványának, Szalkai Lászlónak, a későbbi, Mohácsnál elesett esztergomi érseknek a hat jegyzetfüzetében, amelyből képet kaphatunk arról az oktatásról, melyet Kisvárdai Jánostól nyert a sárospataki plébániai iskolában 1489-90-ben. A tanár ekkor az Ágoston-rendiek plébániai iskolájának rectora. Ám az ún. Szalkai-kódex csillagászati fejezetének tanúsága szerint 1486-ban már Patakon tanított.

Az említett kódex egyedülálló dokumentuma és forrása a 15. századi pedagógia-, művelődés- és irodalomtörténetnek, s közvetve Kisvárdai János ilyen irányú működésének. Az iratok az asztronómia, filozófia, retorika, poétika és zene köré csoportosulnak.

A fennmaradt előadási anyagból leginkább a gregorián zenére vonatkozó elméleti anyagot vizsgálták a szakértők. A zenei ismeretek átadásában német, francia és angol szerzők műveiből összeállított gyűjteményt vett igénybe. Következtetésük az, hogy Kisvárdai János nagy alapossággal elemezte tárgyát, és a reá vonatkozó nemzetközi irodalmat a 14. századdal bezárólag ismerte. Előadása nem átvétel egy korabeli tankönyvből, az ismeretanyagnak is csak mintegy ¾-ed része található meg a 14-15. századi zeneelméleti íróknál, a többi a tanító sajátja. Ő vezette be hazánkban az ötsoros kottát.

Egyes kutatók az általa átadott tudást elavultnak tartják, ám az ókori szerzők műve is lehet korszerű. Kisvárdai János a Nikomakhoszi etikát idézte. Arisztotelész teljes művét csak 1437 után ismerte meg Európa. Ismeretük és iskolai alkalmazásuk az oktató modern irodalmi ízlését dicséri. A Szalkai-kódex szómagyarázatai szinte kivétel nélkül a Vocabularius breviloquus-ból valók. Ez 1478 után, a Szalkai-kódex megírásáig eltelt 11 év alatt összesen 14 kiadásban jelent meg. Sárospatak 15. századvégi iskolatörténetében az ő közvetítésével kerül elénk az első, cím szerint is ismert, hazai iskolában használt nyomtatott tankönyv. A humanizmus első nagy alakjának, Petrarcának neve is elhangzott ekkor a pataki iskolában.

Kisvárdai János életéről, sorsáról a pataki iskolai működése az utolsó ismert adatunk. Büszke lehet Kisvárda az egykori szülöttére, s ezt a megbecsülést a 2014. december 4-én állított, Szurcsik József által megálmodott szoborral ki is fejezte.

Néző István