dr. Mayer György

Dr. Mayer György Zsidóváron született 1859. szeptember 17-én. Apja Mayer Adolf földbirtokos, anyja Németh Ilona. A középiskolát Temesváron végezte, majd tanulmányait az egyetemen 1881-85 között Budapesten, Bécsben és Rómában folytatta. Latin-történelem szakos diplomát szerzett, ezt követően 1886-ban filozófiából doktorált a magyar fővárosban.

Pedagógiai pályáját 1887-ben Zsolnán kezdte, majd Erzsébetváros következett, de 1897-ben ismét Zsolna, ahol a katolikus gimnáziumban 1907-ben igazgató lett.

1911. augusztus 5-én a minisztérium megbízta az akkor Kisvárdán felállítandó állami gimnázium megszervezésével és vezetésével. Miután átvette megbízatását, még aznap este indult Liptay Béla kisvárdai országgyűlési képviselővel a rendeltetési helyére. Nem csupán az intézmény vezetése volt a feladata, hanem tanárként a történelmet és a német nyelvet is tanította. Alig egy esztendeje volt még Kisvárdán, amikor 1912 szeptemberében itt ünnepelhette tanári pályájának 25 éves jubileumát. A főgimnázium 1. osztályának terme „ez alkalomból valóságos virágerdővé alakult át.” Egy műsorral köszöntötték, a tanári kartól egy márványlapra rögzített, művészi kivitelű ezüst plakettet kapott, az ifjúság egy ezüst babérkoszorúval ismerte el a munkáját.

1918-ban kitört az ún. őszirózsás forradalom, az igazgatót beválasztották a helyi nemzeti tanácsba, az 1919-es kommün idején dr. Mayer Györgyöt a direktórium helyi vezetői eltávolították a gimnázium éléről. Miután a diktatúrának Kisvárdán már áprilisban véget vetettek a bevonuló románok, felsőbb utasításra május 6-án ismét átvette a gimnázium vezetését. Az ő nevéhez fűződik az iskola új épületének a létrehozása, de ő maga már nem élvezhette az iskola új otthonát, mert 1921 novemberében nyugalomba vonult, a csak félig-meddig elkészült épületbe való beköltözés éppen ebben a hónapban történt meg.

Kevésbé köztudott róla, hogy 1918-tól 1921 márciusáig a Szent Orsolya-rend által létrehozott kisvárdai római katolikus tanítónőképzőt is vezette, minden ellenszolgáltatás nélkül tette ezt, mert kitüntetésnek vette az egri érsek megbízását.

A tudós tanárok típusába tartozott. Történelmi és pedagógiai tárgyú írásai szaklapokban kaptak nyilvánosságot. Ismerjük önálló műveit is. A kezdeményezésére indult meg 1920-ban a Felsőszabolcs című kisvárdai lap.

Az igazgató 1937. március 14-én, Gyömrőn, tüdőgyulladásban hunyt el, két nappal később temették. Búcsúzott tőle neje, sz. Sperlágh Cornélia, valamint László, Erzsébet és Tibor nevű gyermekei. A kisvárdai gimnáziumban nem feledkeztek meg róla, az épület homlokzatán gyászlobogót lengetett a szél, az 1937-es iskolai évkönyvben pedig nekrológban búcsúztatták. 2019-ben arcképes emléktáblát helyeztek el a gimnáziumban a tiszteletére.

Néző István