dr. Mayer György
1859 
1934 
dr. Mayer György
1859-1934 
Név:
dr. Mayer György
Becenév:
Születési név:
Mayer György
Születési idő:
1859. szeptember 17.
Születési település:
Zsidóvár
Elhunyt:
1934. március 14.
Másik idézet Másik idézet
Idézet mentése Idézet mentése

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

dr. Mayer György élettörténete

dr. Mayer György

Dr. Mayer György Zsidóváron született 1859. szeptember 17-én. Apja Mayer Adolf földbirtokos, anyja Németh Ilona. A középiskolát Temesváron végezte, majd tanulmányait az egyetemen 1881-85 között Budapesten, Bécsben és Rómában folytatta. Latin-történelem szakos diplomát szerzett, ezt követően 1886-ban filozófiából doktorált a magyar fővárosban.

Pedagógiai pályáját 1887-ben Zsolnán kezdte, majd Erzsébetváros következett, de 1897-ben ismét Zsolna, ahol a katolikus gimnáziumban 1907-ben igazgató lett.

1911. augusztus 5-én a minisztérium megbízta az akkor Kisvárdán felállítandó állami gimnázium megszervezésével és vezetésével. Miután átvette megbízatását, még aznap este indult Liptay Béla kisvárdai országgyűlési képviselővel a rendeltetési helyére. Nem csupán az intézmény vezetése volt a feladata, hanem tanárként a történelmet és a német nyelvet is tanította. Alig egy esztendeje volt még Kisvárdán, amikor 1912 szeptemberében itt ünnepelhette tanári pályájának 25 éves jubileumát. A főgimnázium 1. osztályának terme „ez alkalomból valóságos virágerdővé alakult át.” Egy műsorral köszöntötték, a tanári kartól egy márványlapra rögzített, művészi kivitelű ezüst plakettet kapott, az ifjúság egy ezüst babérkoszorúval ismerte el a munkáját.

1918-ban kitört az ún. őszirózsás forradalom, az igazgatót beválasztották a helyi nemzeti tanácsba, az 1919-es kommün idején dr. Mayer Györgyöt a direktórium helyi vezetői eltávolították a gimnázium éléről. Miután a diktatúrának Kisvárdán már áprilisban véget vetettek a bevonuló románok, felsőbb utasításra május 6-án ismét átvette a gimnázium vezetését. Az ő nevéhez fűződik az iskola új épületének a létrehozása, de ő maga már nem élvezhette az iskola új otthonát, mert 1921 novemberében nyugalomba vonult, a csak félig-meddig elkészült épületbe való beköltözés éppen ebben a hónapban történt meg.

Kevésbé köztudott róla, hogy 1918-tól 1921 márciusáig a Szent Orsolya-rend által létrehozott kisvárdai római katolikus tanítónőképzőt is vezette, minden ellenszolgáltatás nélkül tette ezt, mert kitüntetésnek vette az egri érsek megbízását.

A tudós tanárok típusába tartozott. Történelmi és pedagógiai tárgyú írásai szaklapokban kaptak nyilvánosságot. Ismerjük önálló műveit is. A kezdeményezésére indult meg 1920-ban a Felsőszabolcs című kisvárdai lap.

Az igazgató 1937. március 14-én, Gyömrőn, tüdőgyulladásban hunyt el, két nappal később temették. Búcsúzott tőle neje, sz. Sperlágh Cornélia, valamint László, Erzsébet és Tibor nevű gyermekei. A kisvárdai gimnáziumban nem feledkeztek meg róla, az épület homlokzatán gyászlobogót lengetett a szél, az 1937-es iskolai évkönyvben pedig nekrológban búcsúztatták. 2019-ben arcképes emléktáblát helyeztek el a gimnáziumban a tiszteletére.

Néző István