dr. Küzmös György

Küzmös György Hajdúdorogon született 1856. május 3-án. Apja Küzmös László, helybéli tanító volt, anyja Virágh Katalin. A szülők az előző esztendőben érkeztek a településre. György a szatmárnémeti katolikus főgimnáziumban érettségizett 1874-ben, majd a Budapesti Tudományegyetemen orvosnak tanult. 1879-ben az egyetem II. sz. belgyógyászati „kórodájában” gyakornok Korányi Frigyes igazgatása alatt. 1880-ben szerzett diplomát.

1880. május 18-án Egerben feleségül vette Györgyényi Ilonát, akinek nagybátyja Györgyényi Ignác, egykori kisvárdai plébános volt. 1883. december 19-én dr. Küzmöst választották meg a Kisvárdai járás orvosává. A Szent László út 38. szám alatt lakott. Ő lett később az egyik vasúti orvos is. Mint orvos, állandóan közreműködött a sorozáson megjelentek vizsgálatán, a borvizsgáló bizottságban, a kisvárdai lóversenyeken pedig pályaorvosként volt jelen.

1886-ban a járásban felütötte fejét a kolera, majd 1893-ban újra a kolerajárvány dühöngött. A vész során különösen nagy érdemet szerzett, mivel „ügybuzgósága, fáradságot nem ismerő szorgalma nagyban hozzá járult ahhoz, hogy a mely helyen ő megjelent és rendeletei betartva lettek: ott halálozás ritka esetben fordult elő.”

Amikor 1894. január 1-jén megnyílt a korábban ispotály jelleggel működő intézmény helyett a Szabolcs Vármegyei Kis-Várdai Közkórház, őt bízták meg annak vezetésével. A 40 fős ágyszámot 1896 áprilisában ötvenre emelte, majd az izraelita Szentegylet épített egy szárnyat a saját betegei részére, így 1897-ben már 87-re nőtt az ágyszám. Küzmösnek, amiért a kórházat „mintaszerű intézetté” tette, fizetésemelést szavaztak meg, sőt 1896. december 30-án tiszteletbeli vármegyei főorvossá nevezték ki. Amikor 1891. december 6-án a Kaszinó helyiségében megalakult Veres Kereszt Egylet, ennek orvosa szintén ő lett. Megszaporodott kórházi feladata és betegsége volt az oka, hogy 1897 novemberében a jövő év január elsejei hatállyal leköszönt a járási orvosi tisztségéről, 1901-ben pedig a kórház vezetéséről is.

Hivatásán kívül is szervesen bekapcsolódott a helyi társadalom életébe. Tagja volt a Kaszinónak, a helyi képviselő-testületnek és a megyei törvényhatóságnak, a Magyar Természettudományi Társulatnak. 1886-tól pár évig a Kisvárdai Ipar és Kereskedelmi Bank igazgatóságának tagja. 1896-ban a görögkatolikus gyülekezet főgondnoka lett, s neki köszönhető, hogy 1897-ben átadták a felekezet templomát. A magyar ajkú görögkatolikusok országos bizottságában 1898 decemberétől képviselte Kisvárdát. A szervezet vármegyei bizottságának elnöke is volt.

Dr. Küzmös György életének 45. évében, 1901. szeptember 29-én, hosszas szenvedés után elhunyt. Az igazgató főorvost a kisvárdai családi sírboltban helyezték örök nyugalomra szeptember 30-án. Gyermeket nem hagyott maga után.

Néző István