dr. Küzmös György
1856 
1901 
dr. Küzmös György
1856-1901 
Név:
dr. Küzmös György
Becenév:
Születési név:
Küzmös György
Születési idő:
1856. május 03.
Születési település:
Hajdúdorog
Elhunyt:
1901. szeptember 29.
Másik idézet Másik idézet
Idézet mentése Idézet mentése

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

dr. Küzmös György élettörténete

dr. Küzmös György

Küzmös György Hajdúdorogon született 1856. május 3-án. Apja Küzmös László, helybéli tanító volt, anyja Virágh Katalin. A szülők az előző esztendőben érkeztek a településre. György a szatmárnémeti katolikus főgimnáziumban érettségizett 1874-ben, majd a Budapesti Tudományegyetemen orvosnak tanult. 1879-ben az egyetem II. sz. belgyógyászati „kórodájában” gyakornok Korányi Frigyes igazgatása alatt. 1880-ben szerzett diplomát.

1880. május 18-án Egerben feleségül vette Györgyényi Ilonát, akinek nagybátyja Györgyényi Ignác, egykori kisvárdai plébános volt. 1883. december 19-én dr. Küzmöst választották meg a Kisvárdai járás orvosává. A Szent László út 38. szám alatt lakott. Ő lett később az egyik vasúti orvos is. Mint orvos, állandóan közreműködött a sorozáson megjelentek vizsgálatán, a borvizsgáló bizottságban, a kisvárdai lóversenyeken pedig pályaorvosként volt jelen.

1886-ban a járásban felütötte fejét a kolera, majd 1893-ban újra a kolerajárvány dühöngött. A vész során különösen nagy érdemet szerzett, mivel „ügybuzgósága, fáradságot nem ismerő szorgalma nagyban hozzá járult ahhoz, hogy a mely helyen ő megjelent és rendeletei betartva lettek: ott halálozás ritka esetben fordult elő.”

Amikor 1894. január 1-jén megnyílt a korábban ispotály jelleggel működő intézmény helyett a Szabolcs Vármegyei Kis-Várdai Közkórház, őt bízták meg annak vezetésével. A 40 fős ágyszámot 1896 áprilisában ötvenre emelte, majd az izraelita Szentegylet épített egy szárnyat a saját betegei részére, így 1897-ben már 87-re nőtt az ágyszám. Küzmösnek, amiért a kórházat „mintaszerű intézetté” tette, fizetésemelést szavaztak meg, sőt 1896. december 30-án tiszteletbeli vármegyei főorvossá nevezték ki. Amikor 1891. december 6-án a Kaszinó helyiségében megalakult Veres Kereszt Egylet, ennek orvosa szintén ő lett. Megszaporodott kórházi feladata és betegsége volt az oka, hogy 1897 novemberében a jövő év január elsejei hatállyal leköszönt a járási orvosi tisztségéről, 1901-ben pedig a kórház vezetéséről is.

Hivatásán kívül is szervesen bekapcsolódott a helyi társadalom életébe. Tagja volt a Kaszinónak, a helyi képviselő-testületnek és a megyei törvényhatóságnak, a Magyar Természettudományi Társulatnak. 1886-tól pár évig a Kisvárdai Ipar és Kereskedelmi Bank igazgatóságának tagja. 1896-ban a görögkatolikus gyülekezet főgondnoka lett, s neki köszönhető, hogy 1897-ben átadták a felekezet templomát. A magyar ajkú görögkatolikusok országos bizottságában 1898 decemberétől képviselte Kisvárdát. A szervezet vármegyei bizottságának elnöke is volt.

Dr. Küzmös György életének 45. évében, 1901. szeptember 29-én, hosszas szenvedés után elhunyt. Az igazgató főorvost a kisvárdai családi sírboltban helyezték örök nyugalomra szeptember 30-án. Gyermeket nem hagyott maga után.

Néző István