Nyáry Krisztina

Nyáry Pál és Várday Kata gyermekeként 1604. október 31-én a kisvárdai várban született Krisztina. Első férje az elhunyt nádor fia, Thurzó Imre volt. A házasságát az anyák ütötték nyélbe. Mielőtt a fiatalok még láthatták volna egymást, mindent előkészítettek az egybekelésükre A lutheránus Thurzó a kálvinista Krisztinával Királyhelmecen, 1618. november 11-én, Márton napján kötött esküvőt. Ebből az alkalomból írta Bocatius János a Menyegzői lúd című alkalmi eklogát. Innen átvonult a násznép Bicsére, ahol még egyfolytában öt hétig tartott a lakodalmi ünnepség.

A férjet a politikai és vallásküzdelmek elszólították bicsei otthonából, Krisztina levélben tartotta a kapcsolatot anyósával és anyjával. A nő irományai magasabb fokú műveltségről tanúskodnak, mint a kor általános színvonala. A férj 1621-ben fiatalon elhunyt, egy Erzsébet nevű leányt és egy várandós feleséget hagyva maga után. Krisztina 1622-ben megszülte Thurzó Krisztinát. 17 éves özvegy erőszakos anyósa (Czobor Erzsébet) uralma alá került, aki még lányaitól is megfosztotta menyét. A fiatal nő leánygyermekeit anyósánál hagyva anyjához menekült Szomolányba.

Az özvegy kezére többen pályáztak, de eredménnyel a katolikus gróf Eszterházy Miklós járt. Nyáry Krisztina új férje a negyvenedik esztendejét taposta, amikor 1624. július 21-én Szucsányban megtartották a lakodalmat. Az esketést az ellenreformáció apostola, Pázmány Péter végezte. Nyáry Krisztina még ebben az évben visszatért a katolikus hitre. A család udvari káplánja a jezsuita Hajnal Mátyás volt, aki 1629-ben Bécsben megjelent, Jézus szívéről szóló ájtatossági könyvét Krisztinának, mecénásának ajánlotta. A hölgy egyéb vallásos művek kiadását is támogatta. A nemesasszony irodalmi értékű naplót vezetett, ebbe feljegyezte a Várdai család eredetmondáját is.

Amikor Eszterházyt 1625-ben nádorrá választották, az egykori kisvárdai leány 21 éves korára az ország első asszonya lett, ám a Thurzó rokonsággal a Thurzó-árvák miatt összetűzésbe keveredett. Az 1625-ös országgyűlés kénytelen volt a kérdéssel foglalkozni, s meghozni a LXIII. tc-t. arról, hogy „Czobor Erzsébet uraszony a nádorispán úr hitves urasszonyának a leányait visszaadja”.

Nyáry Krisztinának második férjétől kilenc gyermeke származott, közülük legismertebb az 1635-ben született Pál, a későbbi nádor és herceg. 1632-ben az első házasságából született Thurzó Krisztina nevű lánya is elhalt. A másik leány, Erzsébet 1638-ban kötött házasságot gróf Eszterházy Istvánnal. Éppen egy újabb gyermek világrajövetele lett a végzete az anyának. Sentén 1640. február 17-én megszült és 22-én meghalt. A nagyszombati jezsuita templomba temették el. Életét Ipolyi Arnold dolgozta fel egy 1887-ben megjelent kötetben.

Néző István