Gyüre Zoltán Ferenc 1952. október 18-án született Kisvárdán Gyüre Géza és Polyák Margit első gyermekeként. Szülei nagy szeretetben nevelték őt és testvéreit, Évát és Manyit, akiket arra tanítottak, hogy a szorgos és kitartó munka értéket jelent, fontos a családi összetartás, így ő is eszerint élt, és ezt adta tovább gyermekeinek.

Felcseperedve Fényeslitkén és Kisvárdán végezte tanulmányait, majd a tuzséri fatelepen dolgozott, mint darukezelő. 1976 –ban váratlanul elveszítette édesapját, így egyetlen fiúgyermekként kötelességtudóan támogatta özvegyen maradt édesanyját.

1979. január 27-én kötött házasságot Mogyorósi Máriával, akiben igazi társra talált 44 éven keresztül. A mindennapok terheit, örömeit közösen élték meg. Itt Fényeslitkén telepedtek le, és nagy örömmel várták gyermekeik érkezését, 1982-ben megszületett Andrea, majd 1986-ban Zoltán. Gyermekeiket szeretetre, tiszteletre, a becsületes munkára nevelték. 1986-ban feleségével együtt nyitották meg a Sportvendéglőt. Igyekvő gondos apaként igyekezett gyermekeinek megteremteni a biztonságos jövőt, 1992-ben vállalkozásba kezdtek, létrehozták a Gyüre Tészta üzemet, mely egyre bővült, több embernek, ezáltal családnak is biztosítva a megélhetését. Közben kitartó munkával folyamatosan fejlesztette, újította vállalkozását, amely által a nemzetközi piacon is megjelent tésztáival. 2016-ban újabb üzemet nyitott, amelyben panírmorzsát kezdett gyártani. A rengeteg munka, elfoglaltság mellett mindig szakított időt kedvenc hobbijára, a vadászatra, tagja volt a Kékcsei Hubertus Vadásztársaságnak. Mindig önzetlenül támogatta a rászorulókat, egész életében adományozott.

Gyermekei felcseperedve, az apai példát látva segítették munkájukkal a szüleiket, lassan átvették a terhek nagy részét.

2002-ben nagy fájdalmat kellett megélnie, úgy, mint édesapja esetében, hirtelen eltávozott a szerető édesanyja. Nemsokára nagy boldogságot jelentett számára, hogy lánya és fia is igaz társra találtak. Andrea és Tamás 2004-ben kötöttek házasságot, Zoltán és Ivett 2017-ben. Vejét és menyét saját gyermekeként szerette, és támogatta, ők pedig saját apjukként szerették és tisztelték őt. Sorra érkeztek az unokák Léna, Liza, Linett és Zolika. Az irántuk érzett rajongó szeretete, a mosolyuk, a hangjuk, a jelenlétük bearanyozta nyugdíjas éveinek minden percét.

2023. február 05-e hajnalán otthonában rosszul lett, és a kisvárdai kórházban február 09-én elhunyt.