Bessenyei György szobra
Település:
Nyíregyháza, Mađarska
Cím:
Nyíregyháza, 4400, Bessenyei tér 18.
Állította:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 1899
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Juhász Gyula
Juhász Gyula
Az emlékmű története
Bessenyei György szobra
Nyíregyháza egyik legrégebbi
központi terén 1928-tól áll Bessenyei György álló alakos szobra. Az idő
közben megújult téren, amely Nyíregyháza Kulturális negyedének egyik
központi tere, több alkotás is helyet kapott: Krúdy Gyula, Váczi Mihály
szobrai.
Kovács István törvényszéki bíró a vármegye 1889.
október 8-i közgyűlésén indítványozta, hogy állítsanak emléket a megye
nagy szülöttének, Bessenyei György testőrírónak. A megye magáévá tette a
gondolatot és gyűjtést hirdetett az ércszoborra. A pénz azonban lassan
gyarapodott, így 1894 tavaszán törvényhatósági határozatba foglalták,
hogy a szobrot mindenféleképpen felállítják, lehetőleg a millenniumi
ünnepségsorozat egyik részeként. Újra gyűjtést hirdettek és az 1895-ben
kiírt pályázatra év végéig 16 pályamunka érkezett. Ekkor derült ki, hogy
nincs hiteles ábrázolás a testőríróról, mert amiről azt hitték, hogy
Bessenyeit ábrázolja, az a szintén bécsi gárdista, Czirjék Mihály
arcképe volt. A bíráló bizottság, amelynek tagja volt Benczúr Gyula is,
Kallós Ede pályaművét ítélte megvalósításra méltónak, de díjazták Holló
Barnabás és Donáth Gyula terveit is. A tervezett millenniumi leleplezés
azonban elmaradt. A művésszel a szerződést csak 1897-ben kötötték meg,
míg Kallós a 3 méteres mintával 1898 tavaszára lett készen. A nyár
folyamán ércbe is öntötték Bessenyei alakját, azonban a tervezett
októberi leleplezést Erzsébet királyné halála miatt a következő évi
tavaszi közgyűlésre halasztották. A vármegye első köztéri szobrának
leleplezésén, 1899. május 9-én lobogódíszbe öltözött város fogadta a
vármegyék küldötteit, az országos kulturális egyletek képviselőit, a
helyi notabilitásokat, valamint a királyi utasításra megjelent négy
királyi testőrt. A szobor felállítását előkészítő munkálatok, majd az
országos érdeklődést kiváltó nagyszabású avatási ünnepély és
ünnepségsorozat fő szervezője az 1898-ban megalakult Bessenyei Kör volt.
A művészi kivitelezésű talapzatot Balázs István készítette
Kosztolányi-Kann Gyula műépítész tervrajza alapján. Bessenyei ércbe
öntött alakját 1928-ban áthelyezték, a helyén pedig felállították
Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, a Hősök szobrát.
Bessenyei György szobra
Nyíregyháza egyik legrégebbi
központi terén 1928-tól áll Bessenyei György álló alakos szobra. Az idő
közben megújult téren, amely Nyíregyháza Kulturális negyedének egyik
központi tere, több alkotás is helyet kapott: Krúdy Gyula, Váczi Mihály
szobrai.
Kovács István törvényszéki bíró a vármegye 1889.
október 8-i közgyűlésén indítványozta, hogy állítsanak emléket a megye
nagy szülöttének, Bessenyei György testőrírónak. A megye magáévá tette a
gondolatot és gyűjtést hirdetett az ércszoborra. A pénz azonban lassan
gyarapodott, így 1894 tavaszán törvényhatósági határozatba foglalták,
hogy a szobrot mindenféleképpen felállítják, lehetőleg a millenniumi
ünnepségsorozat egyik részeként. Újra gyűjtést hirdettek és az 1895-ben
kiírt pályázatra év végéig 16 pályamunka érkezett. Ekkor derült ki, hogy
nincs hiteles ábrázolás a testőríróról, mert amiről azt hitték, hogy
Bessenyeit ábrázolja, az a szintén bécsi gárdista, Czirjék Mihály
arcképe volt. A bíráló bizottság, amelynek tagja volt Benczúr Gyula is,
Kallós Ede pályaművét ítélte megvalósításra méltónak, de díjazták Holló
Barnabás és Donáth Gyula terveit is. A tervezett millenniumi leleplezés
azonban elmaradt. A művésszel a szerződést csak 1897-ben kötötték meg,
míg Kallós a 3 méteres mintával 1898 tavaszára lett készen. A nyár
folyamán ércbe is öntötték Bessenyei alakját, azonban a tervezett
októberi leleplezést Erzsébet királyné halála miatt a következő évi
tavaszi közgyűlésre halasztották. A vármegye első köztéri szobrának
leleplezésén, 1899. május 9-én lobogódíszbe öltözött város fogadta a
vármegyék küldötteit, az országos kulturális egyletek képviselőit, a
helyi notabilitásokat, valamint a királyi utasításra megjelent négy
királyi testőrt. A szobor felállítását előkészítő munkálatok, majd az
országos érdeklődést kiváltó nagyszabású avatási ünnepély és
ünnepségsorozat fő szervezője az 1898-ban megalakult Bessenyei Kör volt.
A művészi kivitelezésű talapzatot Balázs István készítette
Kosztolányi-Kann Gyula műépítész tervrajza alapján. Bessenyei ércbe
öntött alakját 1928-ban áthelyezték, a helyén pedig felállították
Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, a Hősök szobrát.
Akikre emlékezünk
Ede Kallós
(1866-1950)
Kann Gyula Kosztolányi
(1868-1946)
Égő gyertyák (0)
Kialudt gyertyák (0)