István Diner
1884 
1948 
István Diner
1884-1948 
Név:
István Diner
Becenév:
Születési név:
Diner István
Születési idő:
1884. marca 29.
Születési település:
Anarcs
Elhunyt:
1948
Másik idézet Másik idézet
Idézet mentése Idézet mentése

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

István Diner élettörténete

Diner István

Diner Gyula bankigazgató és Reizmann Klára hat fiúgyermeke közül a legidősebb, István 1884. március 29-én született Anarcson, ahol a családi birtokon jeles gazdaság működött. A Pozsonyi Kereskedelmi Akadémia elvégzése után ebben a gazdaságban kezdte el munkáját István is. 1907-től volt a gazdaság társtulajdonosa. 1909-ben részt vett a kisvárdai Közgazdasági Népbank megalapításában, ennek 1927-ig vezérigazgatója volt. Ekkor megörökölte az apja által vezetett kisvárdai Ipar és Kereskedelmi Bank vezérigazgatói posztját.

1917-ben ő volt az igazgatója a Felsőszabolcsi Központi Szeszfőző Szövetkezet kisvárdai üzemének. 1922-ben húsz gazdatársával létrehozta a Szabolcsi Gazdák Szeszfinomító Szövetkezetet, s annak főbb részvényeseként ügyvezető igazgatója, ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója is volt. 1930-ban közkedveltségnek örvendő fürdőt létesített a gyár területén.

Kisvárdán volt 12 hold földje, részben belsőség, részben szántó. Anarcson és Szabolcsbákán kb. 150 hold mezőgazdasági ingatlannal és szeszgyárral rendelkezett. Anarcson az öccsével közösen tulajdonolt egy ipari-olaj gyárat. Szintén felerészben az övé volt a Diner Ede-féle anarcsi cég is, amelynek keretében denaturált szesztelep és olajütő malom üzemelt. Bérelte a Münnich család 1.600 holdas gazdaságát és mezőgazdasági szeszgyárát. A gazdasági életben betöltött szerepének elismerését jelzi az, hogy 1930-ban Horthy a közgazdasági érdemeinek elismeréséül magyar királyi kormányfőtanácsossá nevezte ki.

Diner István 1930-tól átvette a helyi Felsőszabolcs című hetilap tulajdonjogát, és az újságot egészen 1938 novemberéig kiadta. Gazdasági témájú vezércikkeivel közírói képességét is bizonyította. Támogatta a lap szerkesztőjét, dr. Virágh Ferencet, hogy Kisvárdára vonatkozó helytörténeti kutatásokat folytathasson.

Diner 1919 áprilisáig izraelita vallású volt, akkor áttért a római katolikus hitre, de az ún. hosszú hétvégéket megtartotta. Feleségét Havas Erzsébetnek hívták. Két lányuk született: Mária és Amália, akik szintén katolikusokká lettek. Ez utóbbi leány korai halálát gyászolva, s egyben az ő emlékére a római katolikus temetőben egy kápolnát építtettek, s az alapító levélben kikötötték, hogy azt felekezetre való tekintet nélkül használhatják. A vörös terméskőből készült épületet 1931. október 29-én szentelték fel.

A zsidótörvények hatálya alá tartozó Diner István a második világháború időszakában fokozatosan kénytelen volt megválni a gazdasági életben betöltött pozícióitól. A német megszállás után Budapestre ment, így elkerülte a kisvárdai gettózást, túlélte a vészkorszakot. Diner István az államosításokba belepusztulva, a halált előidézve, 1948. július 11-én hunyt el. Temetése 13-án volt. Kisvárdán 2000-től utca viseli Diner István nevét.

Néző István