Bálint Balassi
1554 
1594 
Bálint Balassi
1554-1594 
Név:
Bálint Balassi
Becenév:
Születési név:
Balassi Bálint
Születési idő:
1554. októbra 20.
Születési település:
Zólyom
Elhunyt:
1594. mája 30.
Másik idézet Másik idézet
Idézet mentése Idézet mentése

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

Bálint Balassi élettörténete

Balassi Bálint

Balassi Bálint Zólyomban született 1554. október 20-án, apja János, anyja Sulyok Anna. Zaklatott élete során Kisvárdával is kapcsolatba került, ugyanis nőül vette az 1583. december 11-én elhunyt Várdai Mihály özvegyét, Dobó Krisztinát.

A frigyre a gyászév letelte után, 1584. december 25-én, a régi naptár szerint 15-én, Sárospatakon került sor amikor a pár: „…bement a belsővárosi templomba a nyilvános prédikáció meghallgatásának ürügye alatt, mely midőn befejeződött és a nép nagyobb része a templomból eltávozott, megragadta unokatestvére, özvegy Dobó Krisztina kezét, előrelépett vele együtt Balassa Andrásnak valami prédikátora elé…és ott a templomban a házassági szertartás szerint összeadatta magát vele.”

Krisztina apja az egri hős, Dobó István volt. Sárospatak városa és vára Miksa császár által Dobó Ferencnek, unokaöccsének, Dobó Jakabnak és másoknak adatott. Dobó Krisztinát és Várdai Mihályt is beírták az adományozó levélbe, Balassi ezen a jogon próbálta megszerezni Patakot, és ehhez a neje révén jött volna részben még Kisvárda is.

Ám a Dobó rokonság nem nyugodott bele, hogy javaik idegen kézbe kerüljenek és vérfertőzés miatt pert indított Balassi ellen, mivel a költő anyja Sulyok Sára, Krisztina anyjának testvére volt, vagyis a házaspár egymás unokatestvérei voltak. Az ügy hátterében valójában csakis az örökség állt, mint ahogy Balassi sem csak a nő vonzereje miatt vette el az özvegyet.

Patakot a Dobók hamar visszaszerezték, s a bécsi udvar Kisvárda várának és a hozzá tartozó birtokoknak az átadásra is kötelezni akarta Dobót Krisztinát és Balassit, azzal indokolva a parancsot, hogy Várdai Mihály utód nélkül hunyt el, így a javai visszaszállnak az uralkodóra.

Balassi rövid házassága alatt maga is megfordult Kisvárdán. Utoljára 1586. november 15-én járt a városban, itt találkozott Istvánffy Miklós nádori helytartóval, aki a király parancsát közvetítette az érintettek „szokott lakóhelyén”. A házaspár megbízottjával egy latinul írt választ nyújtott át és szóban is ellentmondott az utasításnak. Eközben Balassi és neje, másfelől idősebb és ifjabb Zokoly Miklós között is ellentét volt. A harc a Várdai-örökség, Kisvárda, Patak, Zombor és mindenféle ingóságok körül folyt.

Krisztina 1586-ban megszüli János nevű gyermekét, 1587-ben már válni kíván. Balassit maga is pereskedett a hűtlen feleségével. A világi bíróság mondta ki a válást 1587 novemberében, az egyházi 1591. szeptember 26-án. 1588. február 8-án Ernő főherceg kiadta kegyelmi rendeletét, amely szerint Balassi ellen a házasság miatt folytatott perek megszűntek, házassága érvénytelen.

Balassi 1594. május 19-én, Esztergom ostrománál halálos sebet kapott, meghalt 30-án. 1601-ben, boroszlói tanulmányai idején 16 éves korában elhunyt a fia, János is.

Néző István