Kossuth Lajos emlékmű

Az emlékszobor felállítását 1912-re határozták el, melyre Szabolcs vármegye évenként 500-500, míg Nyíregyháza 1000 koronányi összeget különített el költségvetéséből. A szobor elkészítésére a pályázatot 1910 őszén írták ki. A 33 pályaműből a zsűri Betlen Gyula tervét értékelte megvalósításra méltónak. Kossuth ércbe öntött alakját 1912. szeptember 29-én leplezték le a nevét már 1910 óta viselő téren. Mikecz Dezső alispán megnyitóját követően a város országgyűlési képviselője, Meskó László mondott ünnepi beszédet, majd dr. Vietórisz József szavalta el alkalmi költeményét. A leleplezési ünnepséget Kossuth Ferenc szavai és a koszorúzások zárták. A 300 cm magas főalak a budapesti Ércszobrászati Öntödében készült. Az alkotás főtömege egy gúlaszerű posztamens, amelyet a szabadság géniuszának ülő alakja koronáz, kezében a szabadság és honszeretet kiolthatatlanul lobogó fáklyája. A baloldalán egy fiatalember áll, aki ingét mellén széttárva, életét ajánlja fel a szabadságért. A jobboldalon egy idősebb,görnyedező alak, aki a rabszolgaság láncát tépi le testéről. A hátsó oldalon egy szépen kifaragott sas látható egy letört ágyúcsővel. Alatta az 1848-as évszám olvasható.