Római katolikus templom
Juhász Gyula
Az emlékmű története
Római katolikus templom
A hagyomány szerint a templom ősét Szent László király emeltette 1082-ben a kunok feletti győztes csata emlékére. Feltételezhető, hogy a tatárjárás során ezt az épület is kár érte, majd helyreállították vagy újjáépítették. Az egyház papját 1293-ban említik először. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék Szent Péter és Pál templomát és István papját említi. A templom újabb átépítésére az 1430-1450-es években kerülhetett sor, ez a mai templomhajónak a karzatig tartó részét és az ún. szentélynégyzetet érintette, klasszikus 2/3– 1/3 arányban. A mai szentély feltűnően hosszú, 15 méter.
A templomot az 1470-es évek táján mind keleti (a ma is látható szentélyfej), mind pedig nyugati irányban meghosszabbították, ekkor kőből készült tornyot is emeltek. A Várdaiak alatt végzett átalakítást csak a szentély és a hajó egy kb. 3 méteres szakasza őrzi, mert 1558-59 fordulóján a várat ostromló erdélyiek és a várbeliek közti összecsapásban a hajó megsemmisült. A szentély a katolikusoké lett, a hajó helyén épített faépület pedig a reformátusoké. A kettőt egy deszkafal választotta el.
1670 körül egy martalóc sereg a templomot is felgyújtotta. a szentély szétrombolva, meggyengülve, de túlélte a tűzvészt. 1724-re a templom fennmaradt szentélyét Fehér János plébános helyreállíttatta, sekrestyét és fatornyot építtetve hozzá. 1788-ban Eszterházy püspök kezdeményezésére megkezdődött a templom teljes helyreállítása, illetve bővítése. A késő barokk stílusú tervet Guiseppe Április József, kállói mester készítette. A régi alapokra új falakat húztak, új tetőt ácsoltak és a homlokzat elé 27 m magas kőtornyot raktak. Ez utóbbi 1806-re készült el.
1914. április 30-án a toronysisak egy része egy tűzvészben megsemmisült. Az 1950-es évek elején Takács István festőművész a szentélyben elkészítette Szent László legendáriumának három falfestményét. 1970-ben került sor a szentély teljes műemléki restaurálása, a mérműves ablakok, a gótikus konzolok helyreállítása. Az új liturgikus tér kialakítása Török Ferenc műegyetemi tanár tervei alapján készült, Kákonyi István szobrászművész domborműveivel.
1975-ben a templom teljes tetőzete műemlék pala borítást kapott. 1997-ben megnagyobbították a sekrestyét. 2003-ban szerkezetében és lemezében is új toronysisakot helyeztek el a régi helyére.
2005-ben a vakolat leverésekor a szentélyfej északi oldalán egy enyhén csúcsívben záródó, kőkeretes szentségtartó fülke (pasztofórium), a déli oldalon egy kettős kegyúri ülőfülke kettős csúcsívű kőkeretének alsó, mintegy 50 centi magas része került elő. A csúcsíveket szemöldökgyám fogja össze, mely sérült, vélhetően itt a Gutkeled nemzetség vagy a Várdai család címere volt eredetileg. Az ülőpadot szintén kőből faragták.
A templom érdekessége az a hat, vörös kőből faragott, 15. századi gyámkő, mely a szentélyben található. Az, hogy ezek a mellszobrok kit ábrázol, máig vitatott. Hármat biztosan tudunk azonosítani: Szent Péter, Szent Pál és Szent László. A másik háromban Szent Zsigmond burgundi királyt, Várdai István érseket és egy ismeretlen alakot vélhetünk.
A templom előtti lépcsősorok tetején 2006-tól Szent Péternek és Szent Pálnak, a templom védőszentjeinek a szobra áll, a kisvárdai Vajner László alkotása.
Néző István
Római katolikus templom
A hagyomány szerint a templom ősét Szent László király emeltette 1082-ben a kunok feletti győztes csata emlékére. Feltételezhető, hogy a tatárjárás során ezt az épület is kár érte, majd helyreállították vagy újjáépítették. Az egyház papját 1293-ban említik először. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék Szent Péter és Pál templomát és István papját említi. A templom újabb átépítésére az 1430-1450-es években kerülhetett sor, ez a mai templomhajónak a karzatig tartó részét és az ún. szentélynégyzetet érintette, klasszikus 2/3– 1/3 arányban. A mai szentély feltűnően hosszú, 15 méter.
A templomot az 1470-es évek táján mind keleti (a ma is látható szentélyfej), mind pedig nyugati irányban meghosszabbították, ekkor kőből készült tornyot is emeltek. A Várdaiak alatt végzett átalakítást csak a szentély és a hajó egy kb. 3 méteres szakasza őrzi, mert 1558-59 fordulóján a várat ostromló erdélyiek és a várbeliek közti összecsapásban a hajó megsemmisült. A szentély a katolikusoké lett, a hajó helyén épített faépület pedig a reformátusoké. A kettőt egy deszkafal választotta el.
1670 körül egy martalóc sereg a templomot is felgyújtotta. a szentély szétrombolva, meggyengülve, de túlélte a tűzvészt. 1724-re a templom fennmaradt szentélyét Fehér János plébános helyreállíttatta, sekrestyét és fatornyot építtetve hozzá. 1788-ban Eszterházy püspök kezdeményezésére megkezdődött a templom teljes helyreállítása, illetve bővítése. A késő barokk stílusú tervet Guiseppe Április József, kállói mester készítette. A régi alapokra új falakat húztak, új tetőt ácsoltak és a homlokzat elé 27 m magas kőtornyot raktak. Ez utóbbi 1806-re készült el.
1914. április 30-án a toronysisak egy része egy tűzvészben megsemmisült. Az 1950-es évek elején Takács István festőművész a szentélyben elkészítette Szent László legendáriumának három falfestményét. 1970-ben került sor a szentély teljes műemléki restaurálása, a mérműves ablakok, a gótikus konzolok helyreállítása. Az új liturgikus tér kialakítása Török Ferenc műegyetemi tanár tervei alapján készült, Kákonyi István szobrászművész domborműveivel.
1975-ben a templom teljes tetőzete műemlék pala borítást kapott. 1997-ben megnagyobbították a sekrestyét. 2003-ban szerkezetében és lemezében is új toronysisakot helyeztek el a régi helyére.
2005-ben a vakolat leverésekor a szentélyfej északi oldalán egy enyhén csúcsívben záródó, kőkeretes szentségtartó fülke (pasztofórium), a déli oldalon egy kettős kegyúri ülőfülke kettős csúcsívű kőkeretének alsó, mintegy 50 centi magas része került elő. A csúcsíveket szemöldökgyám fogja össze, mely sérült, vélhetően itt a Gutkeled nemzetség vagy a Várdai család címere volt eredetileg. Az ülőpadot szintén kőből faragták.
A templom érdekessége az a hat, vörös kőből faragott, 15. századi gyámkő, mely a szentélyben található. Az, hogy ezek a mellszobrok kit ábrázol, máig vitatott. Hármat biztosan tudunk azonosítani: Szent Péter, Szent Pál és Szent László. A másik háromban Szent Zsigmond burgundi királyt, Várdai István érseket és egy ismeretlen alakot vélhetünk.
A templom előtti lépcsősorok tetején 2006-tól Szent Péternek és Szent Pálnak, a templom védőszentjeinek a szobra áll, a kisvárdai Vajner László alkotása.
Néző István
