Volt polgári iskola
Juhász Gyula
Az emlékmű története
A volt polgári iskola
Kisvárdán a 19. sz. második felében a felekezetek működtettek elemi iskolát, majd 1874-ben kezdte meg működését a községi elemi iskola melyet a következő évben az állam átvett. Az itt végző fiúknak biztosított eggyel magasabb fokú képzést a polgári iskola.
Az 1899-ben megnyílt polgári iskola ideiglenes helyiségben működött, s ahogy a gyarapodó évfolyamok miatt növekedett a tanulói létszám is, elodázhatatlanná vált egy modern iskolaépület megépítése.
1902. október 4-én hirdetést tettek közé: „Az államilag segélyezett községi polg. fiúiskola részére építendő helyiségek tervrajzai okt. hó 9-től a főbírói hivatalban a hivatali órák alatt megtekinthetők. Építési vállalkozók, kellő biztosíték nyújtás mellett, írásbeli zárt ajánlataikat, ezen tervek alapján, e hó 15-kének de. 10 órájáig alulírottnál beadhatják, ugyanott a vállalati feltételek is megtudható. A beadott ajánlatok kötött az iskolaszék belátása szerint, szabadon választ.”
1903. március 16-án letették az első követ a Flórián tér 4. sz. alatt álló a polgári fiúiskola emeletes épületéhez, melynek munkálatait Grósz (Nagy) Benő, helybeli mérnök vállalta el 39.400 koronáért. 1903. augusztus 14-től megkezdődött az átköltözés az új otthonba.
Amikor 1911-ben a fiúk részére megnyílt a gimnázium, a fiúiskola fokozatosan átadta helyét a lányoknak. 1914-ben elhatározták az iskola bővítését. Kisvárda község elöljárósága az állami polgári iskolánál létesítendő tornacsarnok, szertár és könyvtár-helyiség építésére 1914. július 3 án d. e. 10 órára hirdetett versenytárgyalást, a bánatpénz 5% volt. A terveket Virág László mérnök készítette, a minisztérium még januárban visszaküldte, némely módosítást kérve.
A pályázati határidőig három ajánlat érkezett: Kálmán Kálmán kisvárdai cégé, Barta Jenő kisvárdai mérnöké és Reizman Hermann és Nagy Benő kisvárdai társas cégé, mely utóbbi el is nyerte az építkezést 41,386 korona költségvetéssel.
Az 1945-ös fordulat után általános iskolaként működött, mely 1973-ban felvette a Kodály Zoltán nevet, és ének-zene tagozatos iskolaként szerzett hírnevet. Később az iskolát már csak 1. sz. Általános Iskolának hívták, a zenei irányultság megszűnt, majd maga az iskola is, mivel egyesítették a 4. sz. iskolával. Még egy ideig ezen a telephelyen működött, aztán a 4. számú iskola épületébe költözött, a felszabadult ingatlant pedig a református egyház vásárolta meg a saját iskolája céljára. 2014-ben újították fel.
Néző István
A volt polgári iskola
Kisvárdán a 19. sz. második felében a felekezetek működtettek elemi iskolát, majd 1874-ben kezdte meg működését a községi elemi iskola melyet a következő évben az állam átvett. Az itt végző fiúknak biztosított eggyel magasabb fokú képzést a polgári iskola.
Az 1899-ben megnyílt polgári iskola ideiglenes helyiségben működött, s ahogy a gyarapodó évfolyamok miatt növekedett a tanulói létszám is, elodázhatatlanná vált egy modern iskolaépület megépítése.
1902. október 4-én hirdetést tettek közé: „Az államilag segélyezett községi polg. fiúiskola részére építendő helyiségek tervrajzai okt. hó 9-től a főbírói hivatalban a hivatali órák alatt megtekinthetők. Építési vállalkozók, kellő biztosíték nyújtás mellett, írásbeli zárt ajánlataikat, ezen tervek alapján, e hó 15-kének de. 10 órájáig alulírottnál beadhatják, ugyanott a vállalati feltételek is megtudható. A beadott ajánlatok kötött az iskolaszék belátása szerint, szabadon választ.”
1903. március 16-án letették az első követ a Flórián tér 4. sz. alatt álló a polgári fiúiskola emeletes épületéhez, melynek munkálatait Grósz (Nagy) Benő, helybeli mérnök vállalta el 39.400 koronáért. 1903. augusztus 14-től megkezdődött az átköltözés az új otthonba.
Amikor 1911-ben a fiúk részére megnyílt a gimnázium, a fiúiskola fokozatosan átadta helyét a lányoknak. 1914-ben elhatározták az iskola bővítését. Kisvárda község elöljárósága az állami polgári iskolánál létesítendő tornacsarnok, szertár és könyvtár-helyiség építésére 1914. július 3 án d. e. 10 órára hirdetett versenytárgyalást, a bánatpénz 5% volt. A terveket Virág László mérnök készítette, a minisztérium még januárban visszaküldte, némely módosítást kérve.
A pályázati határidőig három ajánlat érkezett: Kálmán Kálmán kisvárdai cégé, Barta Jenő kisvárdai mérnöké és Reizman Hermann és Nagy Benő kisvárdai társas cégé, mely utóbbi el is nyerte az építkezést 41,386 korona költségvetéssel.
Az 1945-ös fordulat után általános iskolaként működött, mely 1973-ban felvette a Kodály Zoltán nevet, és ének-zene tagozatos iskolaként szerzett hírnevet. Később az iskolát már csak 1. sz. Általános Iskolának hívták, a zenei irányultság megszűnt, majd maga az iskola is, mivel egyesítették a 4. sz. iskolával. Még egy ideig ezen a telephelyen működött, aztán a 4. számú iskola épületébe költözött, a felszabadult ingatlant pedig a református egyház vásárolta meg a saját iskolája céljára. 2014-ben újították fel.
Néző István
