Modifica tomba
In consegna
Cimitero
Il mio messaggio
Imballato
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Somogyi Rezső
Somogyi Rezsőt (Rudolfot) 1828. november 22-én keresztelték a római katolikus vallás szerint. Apja Somogyi János patikus, anyja Zboray Mária. Az apa vélhetően Kassáról költözött Kisvárdára, ahol 1818-ban megalapította az Arany Oroszlán nevű gyógyszertárat.
Az ifjú 1848 márciusában Pozsonyban volt mint egyetemi hallgató, s Kisvárdára küldött leveleiben beszámolt az országgyűlésben történtekről, illetve a bécsi eseményekről és Kossuth bécsi útjáról. A szabadságharc kitörésekor, októberben önkéntesnek jelentkezett, a 43. honvéd zászlóaljban harcolta végig a háborút és főhadnagyi rangot ért el. Világos után bujdosnia kellett, majd a bécsi egyetemen szerzett gyógyszerész diplomát 1852-ben. Kisvárdán az ún. passzív ellenállás egyik helyi vezéralakja lett.
Nevéhez fűződik a községi elemi iskola megszervezése 1874-ben, az iskola gondnokságának (iskolaszékének) elnöke volt 1879 végéig. A minisztériumban kijárta, hogy az iskola fenntartását vegye át az állam, építsen iskolaépületet, melyhez telket is kormányzati pénzből vásárolhatott Somogyi. 1877-ben átadták a mai Somogyi Rezső Általános Iskola épületkomplexumának legrégebbi részét. Időnként adományokkal segítette az iskolai munkát. Amikor 1899-ben megalakult a polgári fiúiskola, Somogyi Rezsőt saját ingatlanából ingyen adott telket az építendő iskola céljára.
Az 1870-es években a közbirtokossági iskolában a felnőttek részére előadásokat tartott. Tagja volt a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak (1891-es adat), azaz a TIT elődjének. Öt idegen nyelven írt és beszélt. 1884-ben könyvtára közel 2500 kötetet tartalmazott.
Alelnöke volt a Kisvárdai Takarékpénztárnak, tagja a helyi képviselő-testületnek, a megyegyűlésnek, a megyei Régészeti Egyletnek, s maga is gyűjtötte a leleteket. Mintegy 100 darabból álló bronzkincset adott át a megyei múzeumnak. A szabadságharc tárgyi emlékeiből álló gyűjteményét az aradi ereklye múzeumnak ajándékozta. A könyvtárából több darabot a polgári iskolának adott, és 14 ládára valót a Kassai Nemzeti Múzeumnak adományoztak a végakarata szerint. Sokszor juttatott gyógyszert és terményt a szegényeknek.
1888-ban jelent meg az Emléklapok a kisvárdai nemes Casinó-egylet 50 éves történelméből címet viselő munkája. Rezső előbb pénztárosi funkciót töltött be a szervezetben, majd 1862-63-ban és 1878-ban a Kaszinó elnöke volt. 1896-ban a Kisvárda monographiája rövid kivonatban c. kiadványban foglalta össze a település történetét és mutatta be korabeli állapotát. Kisebb cikkeit is ismerjük.
Somogyi Rezső 1907. október 6-án halt meg. 1910-ben utcát neveztek el. 1925-ben a polgári iskola régi tanítványai megfestették az olajképét, a község pedig emléktáblát állíttatott neki, mely mai is látható a róla elnevezett iskolában.
Néző István