Історія померлого
A két világháború között élt mint költő és szerzetes. Ebben a korban nem volt könnyű papköltőnek lenni. Népszerűsége határtalan volt, mind vallásos, mind közéleti emberek szemében. Ezt az ellentmondásos helyzetet kitűnően mutatja be Babits, amikor az Illyés Gyula által megkritizált Mécs Lászlót védelmébe vevő és Illyést kioktató Reményik Sándornak azt írja: „mintha egy gyönyörű termőfa oktatná ki ifjabb társát tiszteletre a háztetőn felburjánzott vadsóska iránt”. Emléktáblája Királyhelmecen1944-ben elhagyta Királyhelmecet. 1945 után b...
Показати повну історію
A két világháború között élt mint költő és szerzetes. Ebben a korban nem volt könnyű papköltőnek lenni. Népszerűsége határtalan volt, mind vallásos, mind közéleti emberek szemében. Ezt az ellentmondásos helyzetet kitűnően mutatja be Babits, amikor az Illyés Gyula által megkritizált Mécs Lászlót védelmébe vevő és Illyést kioktató Reményik Sándornak azt írja: „mintha egy gyönyörű termőfa oktatná ki ifjabb társát tiszteletre a háztetőn felburjánzott vadsóska iránt”. Emléktáblája Királyhelmecen1944-ben elhagyta Királyhelmecet. 1945 után barátainál, rokonainál, Csornán és Pannonhalmán visszavonulva élt. 1953-ban koholt vádak alapján 10 évi börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban rehabilitálták. 1957-től ismét lelkipásztori tevékenységet folytatott. 1958 tavaszától rendszeresen prédikált az óbudai plébániatemplomban. 1978-ban Pannonhalmán ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját. Hagyatékát a pannonhalmi bencések gondozzák.
