Hubert József (Pozsony, 1846 – Bp., 1916): építész. 1846-ban született Pozsonyban. A zürichi Műegyetemen szerezte meg építészi oklevelét és Budapesten letelepedve előbb társával, Móry Károllyal, később pedig önállóan, mint építőmester is számos köz- és magánépületével díszítette a székesfővárost és hazánk nagyobb városait. A német Gottfried Semper tanítványaként ragaszkodott az architektúra tradícióihoz, a képzett, finom érzékű művész szerény természetével teljesen a művészetnek élt. Megbízói között találjuk az Osztrák-Magyar Bankot,...
Hubert József
(Pozsony, 1846 – Bp., 1916): építész.
1846-ban született Pozsonyban. A zürichi Műegyetemen szerezte meg építészi oklevelét és Budapesten letelepedve előbb társával, Móry Károllyal, később pedig önállóan, mint építőmester is számos köz- és magánépületével díszítette a székesfővárost és hazánk nagyobb városait. A német Gottfried Semper tanítványaként ragaszkodott az architektúra tradícióihoz, a képzett, finom érzékű művész szerény természetével teljesen a művészetnek élt. Megbízói között találjuk az Osztrák-Magyar Bankot, amelynek vidéki fiókintézeteinek a palotáit, mintegy 32-t (Aradon, Szegeden, Zilahon stb.) ő építette. Nevéhez fűződik a bajmóci várkastély franciás gót ízlésben való átépítése. A Dreher-családnak is ő volt az építésze - az ő ízlését dicséri a családnak a budapesti Kossuth-utcában a Grassalkovich-ház helyén épített palotája, valamint az újpesti református templom, a fiumei tengerészeti hatóság, Pozsonyban a Pásztory-palota, a kereskedelmi és iparkamra, illetve az arad-csanádi takarékpénztár, a kisbirtokosok országos földhitelintézete Budapesten, az Edelsheim-Gyulai család síremléke Nyitrán, az Aich-család síremléke Budapesten és számos bérház. 1916. február 24-én hunyt el Budapesten.
