Kállay Rudolf (1853. november 13 – 1920. november 13)Az ünnepi közgyűlés fontos része annak a háznak (kúriának) Nyíregyháza megyei Jogú Városa Önkormányzatának a tulajdonába vétele, amelyet 1906 körül építtetett, az Erzsébet Közkórház (ma Jósa András Kórház) első igazgató főorvosa dr. Kállay Rudolf.Kállay Rudolf 1853. november 13-án született a Nagykállóhoz közeli Kiscserén. Apja Kállay Ödön jogász, Kossuth híve, Szabolcs vármegyében főszolgabíró. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt Székesfehérváron, majd Komáromban kormán...
Kállay Rudolf (1853. november 13 – 1920. november 13)
Az ünnepi közgyűlés fontos része annak a háznak (kúriának) Nyíregyháza megyei Jogú Városa Önkormányzatának a tulajdonába vétele, amelyet 1906 körül építtetett, az Erzsébet Közkórház (ma Jósa András Kórház) első igazgató főorvosa dr. Kállay Rudolf.
Kállay Rudolf 1853. november 13-án született a Nagykállóhoz közeli Kiscserén. Apja Kállay Ödön jogász, Kossuth híve, Szabolcs vármegyében főszolgabíró. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt Székesfehérváron, majd Komáromban kormánybiztos volt. A szabadságharc leverése után a hadbíróság felségárulás vádjával kötél általi halálra,vagyonelkobzásra ítélte, de kegyelmet kapott. Feleségétől, (Kállay Rudolf édesanyja) csépesi Faragó Máriától 8 gyermekük született, de csak 3 élte meg a felnőttkort: István, Zoltán és Rudolf.
Kállay Rudolf egyetemi tanulmányait Pesten végezte, 1878-ban avatták orvosdoktorrá. Feleségét duboveczi Dobóczky Malvint 1880-ban vezette oltár elé, 5 gyermekük született: Tibor, László, Iván, Rudolf és Helén, aki 1914-ben feleségül ment Kállay Miklóshoz, a későbbi miniszterelnökhöz.
1884-ig a Pesti 2. sz. Sebészeti Klinikán volt műtős növendék, műtő sebész, majd a Rókus Kórház szemészeti osztályán dolgozott. 1884-től a nagykállói Nyilvános Közkórház(Szükségkórház) sebész főorvosa, 1887. január 1-től kinevezett igazgató főorvosa. Az 1899.november. 20-án megnyílt nyíregyházi Erzsébet Közkórház első igazgató főorvosa, nyugdíjba vonulásáig, 16 éven át látta el feladatát.
1895-ben az Országos Közegészségügyi Tanács tagja lett, 1905-ben királyi udvari tanácsosi címet kapott. Tagja volt Szabolcs vármegye törvényhatóságának és közigazgatási bizottságának, a Bessenyei Kör alelnöke 1911-1920 között. Az Erzsébet Közkórház orvosi szakkönyvtárának alapítója, adományozója, nevét ma a jogutód Jósa András Megyei Kórház szakkönyvtára viseli. Az I. világháború sérültjeit, frontkatonáit odaadással ápolta. A Vöröskereszt 1915-ben kitüntette ezért.
Dr. Kállay Rudolf 1915-ben vonult nyugdíjba. 1920. november 13-án halt meg, a nagykállói régi temetőbe temették. 2000. május 17-én helyezték leszármazói végső nyugalomba a nagykállói római katolikus templomnak a családi kriptájába, ahol több Kállay mellett lelt végső nyugalomra.
A kórházigazgató, öregedő főorvos úgy döntött, hogy a Nyíregyházán épített házat legkisebb leányénak Helénnek adja nászajándékul, akit Szabolcs vármegye főispánjának, Kállay Andrásnak a fia, Miklós vett nőül 1914-ben. A fiatal pár beköltözött tehát az úri lakba, ahol együtt éltek Kállay Rudolf főorvossal. Kállay Rudolf megérte három fiú unokájának születését, Kristófét 1916-ban, Miklósét 1918-ban és Andrásét 1919-ben. Ebből a házból indult tehát útjára Kállay Miklósnak, az utolsó magyar királyi miniszterelnöknek a karrierje.Éppen a Kállay Miklósra bízott feladatok voltak azok, amelyek miatt a család úgy döntött az 1920-as évek elején, hogy a Kállay Rudolf kúriáját a katonaságnak adja el, aki mind a mai nappal (2012. december 13.) bezárólag birtokolta is a házat.
