Nábráczkyné Kovács Klára

„Klárika”

Örök megnyugvásod legyen az égi Kék Hotelben. Szívemben örökké él kedves Lényed💗

"Gyertyák lángjának lobogását, temetők komor sírköveit lassú, hallgatag lépteinket, veszteségeink szótlan fájdalmát, elhunyt szeretteink halványuló arcát, a mulandóság hideg érintését a szívünkön Te igazán ismered. Lépj most közel hozzánk, simogass meg vigasztaló jelenléteddel, tapintatos csöndeddel, és ez elég lesz ahhoz, hogy megerősödjön a remény, s emlékezésünket bizakodássá változtassa eljövendő találkozásaink ígérete." Varga Gyöngyi

Jorge Bucay - A könnyek útja “... és a legnehezebb elfogadni, hogy... abszolút nem vagyunk képesek Szeretteinket megóvni mindenféle veszélyektől és fájdalmaktól... és a haláltól.” Annyira sajnálom, hogy nem tudtunk megóvni ezektől a kimondhatatlan kínoktól, és nem éled már meg legkisebb unokád felcseperedését, illetve ő sem ismerhet... Hiányzol nekünk, gondolatban mindig velünk vagy... Ma is, amikor a Kisasszony végre először nem fél a bilitől, mondanád, “na látod, csak idő kellett neki”.

Klári sok szép, közös emlékünk van! Mindig szeretettel gondolunk rád, hiányzol!