Városalapítók szobraA Városalapító atyák szobra a Hősök tere és a Kossuth Lajos tér közötti utcaszakaszon található. Az alkotást Nagy Benedek szobrászművész készítette 2001-ben, az ünnepélyes felavatásra 2003-ban került sor a betelepülés 250. évfordulóján. A szobor a földesurat, gróf Károlyi Ferencet és a szarvasi csizmadia mestert, Petrikovics Jánost ábrázolja. A szoborpáros ukrajnai vörösgránit talapzaton áll. A talapzat alatt nagyméretű, vágott felületű tardosi vörösmárvány tömbön a város korabeli térképjelzése látható. A 18. száza...
Városalapítók szobra
A Városalapító atyák szobra a Hősök tere és a Kossuth Lajos tér közötti utcaszakaszon található. Az alkotást Nagy Benedek szobrászművész készítette 2001-ben, az ünnepélyes felavatásra 2003-ban került sor a betelepülés 250. évfordulóján. A szobor a földesurat, gróf Károlyi Ferencet és a szarvasi csizmadia mestert, Petrikovics Jánost ábrázolja. A szoborpáros ukrajnai vörösgránit talapzaton áll. A talapzat alatt nagyméretű, vágott felületű tardosi vörösmárvány tömbön a város korabeli térképjelzése látható.
A 18. század közepére, a Rákóczi-szabadságharcot követően Nyíregyháza lakosainak száma igen erősen megcsappant, így a város akkori birtokosa gróf Károlyi Ferenc a betelepítés mellett döntött. Az áttelepülést Petrikovics János szarvasi csizmadiamester az őstirpák szervezte, aki Békés megyéből szlovák evangélikusokat hívott Nyíregyházára letelepedni. Gróf Károlyi Ferenc az 1753. május 16-án kelt okiratban számos kiváltságot biztosított a betelepülőknek, így azok szabad vallásgyakorlással élhettek, a házuk építéséhez megkaphatták a szükséges faanyagot, három évig adómentességet élvezhettek, valamint belsőautonómiát kaphattak. Ezek mellett a kedvező feltételek mellett mindösszesen 331 szlovák család telepedett le Nyíregyháza kijelölt területein, amely területek a Városalapító atyák szobrának talpazatán egy vésett térképen látszanak.
