Hősök szobra

Hősök szobra

Az I. Világháborús Hősök emlékműve a Megyeháza épületével szemben lévő Hősök terén kapott helyet.

A hősök emlékének megörökítéséről született az 1917. évi VIII. törvénycikk, amely előírta, hogy a települések állítsanak méltó emléket azoknak, "akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel." Nyíregyházán Paulusz Márton 1923 decemberében tett javaslatára határozták el, hogy szobrot állítanak a város hősi halottainak. A képviselő-testület által választott szoborbizottság elrendelte az elesett nyíregyházi hősök adatainak összeírását, a szobor helyéül pedig dr. Bencs Kálmán polgármester javaslatára a Széchenyi téri Agrár Bank előtti területet jelölte ki. A költségek előteremtésére gyűjtést hirdettek, amelyre elsőként Paulusz Márton egymillió koronát ajánlott fel. 1925 decemberére eldőlt, hogy Szabolcs vármegye és Nyíregyháza közösen állítják fel a monumentális szoborművet. Horvay János, Kisfaludi Strobl Zsigmond és Somogyi Sándor művészeket kérték fel, hogy készítsék el szoborterveiket. Kisfaludi Strobl első tervén a főalak egy fiatal férfi volt, aki egy harcos medvével birkózott. A szoborbizottság egyik pályamunkát sem fogadta el, viszont felkérte Kislfaludi Strobl Zsigmondot egy újabb pályamű elkészítésére, akit ezzel a szobor elkészítésével is megbízott.

1928 májusában a szoborbizottság a művész javaslatára eldöntötte, hogy a szobrot a Megyeháza elé, a Bessenyei-szobor helyére fogják felállítani. 1928 júliusában elkészült a talapzat, amelybe beletették azt a 6694 szabolcsi hősi halott nevét tartalmazó piros bőrkötésű könyvet, amelyet bronz- és óndobozba, valamint paraffinba helyeztek.

A szobrot 1928. október 21-én, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében leplezték le. 

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület által szervezett Hősök napja megemlékezésnek egyik állomása az emlékmű.