Radnóti Miklós: Apámhoz az égbe Apám ott fenn az égbe! Gondolsz-e néha rám? Mert én sokszor bámulva a légbe... Elgondolom, hogy milyen kár... Hogy ily korán meghaltál... Apám!   Sokszor, ha az élet rögös utjain, Abba a gyakran emlegetett Göröngyökbe botlik meg lábam... Elgondolom, hogy milyen kár... Hogy nem vagy velem... Apám!   Ha az élet zajgó tengerén - Irányitó, erős kéz kellene... Hányszor, de hányszor megcsókolnám A te jóságos, dolgos, de sajnos már holt kezed, Elgondolnám közben, hogy milyen kár... Hogy árván hagytál – Apám

Andor Drágám!!! Mai nap is együtt volt a Gyönyörű családunk, csak te hiányzol..., az ünnepi ebédnél széked üres az asztalnál,😢 nagyon hiányzol🖤😢❤️ A temetőben a szép családod együtt, fájfalommal a szívünkben, de nagy szeretettel emlékezünk...🖤😢❤️A Találkozás Reményében Nyugodj Békében 🙏 A síron túl is nagyon szeretlek!!! ❤️Nagyon hiányzol!!!😢 Szívemben Örökké Élsz 🖤🌹❤️🙏

Szerető családod Andris, Krisztina, Zsombor és Botond 🖤

Andor Drágám ma két éve, hogy eltemettünk!!! 😪🖤🌹 Nélküled az Élet Üres és Sivár, Hiába diszíti sirodat virág. Könnyes szemmel már csak a virágokat nézzük, Fájó Szívvel már csak Rád Emlékezünk!!! Nagyon hiányzol!!! SZÍVEMBEN Élsz Tovább MINDÖRÖKKÉ!!! 😪🖤❤️🌹

Emléked szívünkben örökké él! Nyugodj békében Keresztapu!🖤🖤🖤